Az eddig ismert legkorábbi olyan ábrázolást fedezték fel régészek, amely valószínűleg emberi települést próbált megörökíteni. A Barcelonától 30 kilométerre talált kődarabba vésett jelek 13 800 évvel ezelőtt, a felső-paleolitikumban születtek.
A régészek szerint a kövön hét kunyhó látható, ami azért izgalmas felfedezés, mert a kor művészetét az eddigi ismereteink szerint szigorú stílus- és témabeli konvenciók jellemezték, és a kunyhóábrázolás ezek közül többet is megszeg. Akkoriban leginkább állatokat, nonfiguratív jeleket és néha embert rajzoltak, a saját élőhelyüket soha. Ez lehet az egyik első kísérlet a vallási-rituális helyett funkció helyett társadalmi téma ábrázolására. Emellett a hét kunyhót három szinten helyezte el az alkotó, ami arra utal, hogy megpróbálta érzékeltetni a térmélységet a képen.
A 2013-ban megtalált kőről most tanulmányt megjelentető Marcos Garcia-Diez és Manuel Vaquero szerint persze teljes biztonsággal nehéz rekonstruálni, hogy valóban kunyhók láthatók-e a kövön, de több körülmény is ezt erősíti. Tizenkét másik karcolatot is találtak ugyanott, de csak ez az egy rendhagyó, a többi a szokásos témákkal foglalkozik. Ezen kívül korábbi kutatások szerint a kor jellemző lakhelye épp az olyan félkör alakú kunyhó volt, amelyre a karcolat hasonlít, és az akkori vadászó-gyűjtögető csoportok méretének is pont megfelel, hogy hét kunyhó került a kőre.
Ha igazuk van a régészeknek, az azt jelenti, hogy az őskőkori művész több mint kétezer évvel előzte meg a korát. Az otthonok ábrázolása ugyanis 11 500 évvel ezelőtt, a neolitikumban vagy újkőkorban vált jellemzővé, a letelepedett közösségek megjelenésével.