Új bizonyítékok alapján most éppen azt feltételezik a téma szakértői, hogy Stonehenge eredetileg Walesben volt felállítva ötszáz évvel korábban, majd az egészet átvitték a jelenlegi helyére. Azt már régóta tudni vélik a kutatók, hogy a kövek eredete 225 kilométerrel nyugatra van, és azokat a Pembrokeshire közelében lévő hegyekből bányászták ki. Eddig azzal voltak elfoglalva a régészek, hogy kitalálják, hogyan sikerült eljuttatni az óriási, többtonnás kőtömböket a mostani helyükre. És persze miért.

Ezekre a kérdésekre most sem kapunk megnyugtató választ, de legalább azt megtudhatjuk, hogy eredetileg nem is oda tervezték az építményt, ahol most láthatjuk. A fentebb említett hegyek lábánál a régészek felfedeztek valamit, ami miatt azt gondolják, hogy eredetileg ott  álltak a kövek.

A Stonehenge alapjainak tökéletes mását találták meg, a nagyságuk és a formájuk is teljesen azonos. A kövek valamikor időszámításunk előtt 2900-ban kerülhettek Stonehenge-be, a mostani leletek ennél sokkal korábbiak. Craig Rhos-y-felinnél időszámításunk előtt 3400-ból, Carn Goedogban 3200-ból találtak ugyanolyan köveket.

A kérdés az, hogy hol töltötték a kövek ezt a nagyjából ötszáz évet. Mike Parker Pearson, a University College London professzora szerint eléggé valószínűtlen, hogy ötszáz évig tartott volna a 225 kilométeres út. Sokkal valószínűbb, hogy az építmény először ezen a területen állt, utána vitték csak át Stonehenge-be.

E szerint az elmélet szerint még az eddig gondoltnál is öregebb az építmény. Persze arra nem tudott választ adni a professzor, hogy miért vitték át a többtonnás köveket, hogy megépítsék Wiltshire-ben is. Mindenesetre a legmodernebb eszközökkel fésülik át a területet, hátha találnak valami kézzelfoghatót, esetleg megtalálják, pontosan hol állhatott eredetileg a Stonehenge-ben látható formáció. A kutatók mindenesetre bizakodóak, 2016-ra nagy áttörést várnak a kutatásban.