Ólomtartalmú tinta jelenlétét mutatták ki tudósok a Vezúv 79-es kitörésekor összeégett és rendkívül sérülékeny herculaneumi papirusztekercseken. A felfedezés arra utal, hogy az eddig gondoltnál évszázadokkal korábban is használtak már fémmel kevert anyagot írásra, írja az MTI.

Az elmúlt évszázadokban több ókori tekercs is elpusztult a Herculaneumban mintegy háromszáz éve megtalált gyűjteményből, amikor megpróbálták kigöngyölíteni és elolvasni őket. 2015-ben a francia Grenoble városban található Európai Szinkrotron Sugárzási Központban háromdimenziós röntgen-képalkotási technológiával kezdték el vizsgálni a tekercseket, így próbálva megfejteni a belsejükben rejlő, szabad szemmel már láthatatlan írást. Ez az eljárás a kórházakban használtnál százmilliárdszor világosabb röntgensugarakkal dolgozik.

A kutatók most nagy mennyiségű ólom jelenlétét mutatták ki az egyik papirusztekercset vizsgálva, és úgy vélik, az anyag kizárólag szándékosan kerülhetett oda, a tinta alkotórészeként. Emmanuel Brun, a központ munkatársa szerint a fémtartalmú tinta a tudomány eddigi álláspontja szerint csupán évszázadokkal később jelent meg a használatban.

Eddig úgy gondolták, hogy a rómaiak a 4. évszázadban kezdtek el fémet keverni a tintába. Mostanáig szénalapúnak gondolták a tekercseken használt tintát. A felfedezésről a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be. Brun szerint a tanulmány segítheti a tekercsek további szinkrotron sugárzásos kutatását. A tinta kutatása segítségükre lesz, hogy a papirusztekercsek láthatatlan szövegeinek elolvasásának további kísérleteit optimalizálhassák.

A Vezúv kitörése 79-ben forró vulkáni hamuval borította be Herculaneum és a közelben fekvő Pompeji városát. A kétezer tekercset őrző könyvtárat egy fényűző palota feltárásakor találták meg a 18. században. A tekercsek közül nagyjából 600 darab olyan rossz állapotban van, hogy máig felbontatlan maradt. Az írások többsége görög filozófiai munka, de latinul írt komédia is van köztük.

A tanulmányt értékelve Dirk Obbink, az Oxfordi Egyetem papirológusa és klasszika filológusa szerint a felfedezés, amennyiben megerősítést nyer, jó kiindulópont lehet a későbbi kutatásoknak.