Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint eddig gondoltuk – írja az MTI.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az ősi héber írások, amelyekről korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, legalább hat különböző személytől származnak. Bár ezek a szövegek nem a Bibliából valók, felfedezésük arra utal, hogy az ősi Júdeában akkoriban elterjedt volt az írásbeliség, ami segíthetett a bibliai munkák megalkotásában.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány ahhoz a régóta gyűrűző vitához szolgált adalékkal, hogy vajon Jeruzsálem Kr. e. 586-os lerombolása és lakói Babilonba menekülésének idején kezdték-e el megalkotni az első bibliai szövegeket. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bibliai szövegek egy csoportja – Józsué könyvétől a Királyok második könyvéig – az ostrom után született: a szövegeket a Babilonba való menekülés inspirálta, amikor az alkotók a múltjukról kezdtek gondolkodni, és pergamenre jegyezték le a történelmüket. A kutatásban részt vevő Israel Finkelstein izraeli archeológus azonban elmondta: hosszú ideje úgy véli, hogy azok a szövegek a Kr. e. 7. század végén keletkeztek Jeruzsálemben, az ostrom előtt, és szerinte a most publikált tanulmány is ezt az elméletet támasztja alá.

Első alkalommal van valami tapasztalati bizonyíték a kezünkben

– mondta a tanulmány kapcsán.

Az alkalmazott matematikával foglalkozó doktoranduszokból, matematika professzorokból, régészekből és orvosokból álló kutatócsoport cserépdarabokon szereplő 16 tintával írt szöveget vizsgált meg, amelyeket a dél-izraeli Arad ősi katonai erődnél találtak. Az idők során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket.

Az írások nem bibliai szövegek, a katonai mozgásokról, az ellátás költségeiről szólnak, ami azt jelzi, hogy a katonai vezetőktől az erőd helyettes szállásmesteréig sokan tudtak írni. A tanulmány szerzői úgy gondolják, az írásbeliség elterjedtségére utal az is, hogy a feljegyzések nem szakmai szövegek, továbbá az erőd is egy félreeső vidéken állt.

Az írásbeliség magas színvonala alátámasztja az elképzelést, hogy néhány bibliai szöveg már abban az időben megszülethetett. A Holt-tengeri tekercsekről, bizonyos bibliai szövegek legrégibb ismert gyűjteményéről úgy gondolják, hogy évszázadokkal későbbről származik.