Paul Sonnino, a Santa Barbara-i University of California történelemprofesszora azt állítja, hogy megfejtette, kit rejt a híres franciaországi Vasálarcos maszkja. Persze amikor valaki 350 év után fejt meg egy titkot, érdemes gyanakodni: Sonninónak most jelenik meg könyve a Vasálarcosról, ezért érdekében áll ilyen szenzációt állítani. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy elég sokat foglalkozott a témával ahhoz, hogy érdemes legyen az elméletét fontolóra venni – mint ahogy azt a LiveScience meg is tette.

A Vasálarcos legendája az európai történelem egyik legnagyobb rejtélye, ami a romantikus regényekben és amerikai filmekben úgy maradt fenn, hogy 1638. szeptemberében XIII. Lajos francia király felesége, Ausztriai Anna nem egy fiúgyereket szült, hanem rögtön egy ikerpárt. Az egyik lett a trónörökös, a későbbi XIV. Lajos, a másikat viszont egy testvérviszályt megelőzendő elzárva és szigorú őrizet alatt tartották. Amikor kezdett már nagyon hasonlítani a trónörökösre, egy vasálarcot erőltettek rá, majd a szigorú őrizetből börtön lett, többek között a Bastille-ban. Voltaire volt az első, aki írt a Vasálarcosról, később Dumas is írt róla, 1998-ban pedig Leonardo DiCapriót is láthattuk a szerepben.

A Vasálarcos kilétét nem sikerült eddig igazolni, de a témával foglalkozó történészek többsége elég valószínűtlennek tartja, hogy a fogoly tényleg királyi sarj lehetett. Már a vasálarc is súlyos kétségeket vet fel, mert a feljegyzések szerint a Vasálarcos 1703-ban halt meg, ami azt jelenti, hogy évtizedeket élt le egy fémmaszkban - ezt pedig az esetet vizsgáló orvosszakértők nemigen tartják lehetségesnek.

A fogoly neve több történész szerint is Eustache Dauger volt, és erre jutott Sonnino is, aki szerint a rabnak csak néha kellett álarcot viselnie, és akkor is selyemmaszkot, nem pedig vasból kovácsoltat. Sonnino szerint abban is elég nagy a tudományos konszenzus, hogy a fogoly valószínűleg valakinek az apródja volt, aki olyat látott, mondott vagy tett, ami gazdája érdekeibe ütközött.

A professzor a témába vágó forrásokat végigkutatva arra jutott, hogy a Vasálarcos Selyemálarcos Jules Mazarin bíboros apródja volt. Mazarin még XIII. Lajos idején került a francia udvarba, ahol a fiatal XIV. Lajos egyik fő tanácsadója lett. A címhalmozó bíboros (miniszter és a királyi tanács elnöke is volt) óriási vagyont hozott össze egyházi és világi forrásokból. Sonnino szerint az apród arról szerezhetett tudomást, hogy a vagyon egy részét a bíboros törvénytelen úton szerezte. Ez okozhatta a sorsát. "Daugernek valószínűleg rosszkor járt el a szája. Amikor letartóztatták, közölték vele, hogy ha felfedi kilétét, azonnal megölik" – fogalmazott a professzor. Sonnino szerint egyébként főleg azért válhatott rejtéllyé a Vasálarcos kiléte,mert a korábbi történészek többsége nem megfelelően állt a témához. De mi mást is mondana, egy történész, akinek ebben a témában írt könyve jelenik meg?