Létezett kannibalizmus az Észak-Európát lakó neandervölgyiek között is a csontok vizsgálatát végző tudósok szerint – írja az MTI. Az emberevésre bizonyos vágás- és ütésnyomok utalnak, melyeket a belgiumi Goyet-barlangban talált csontokon fedeztek fel. A legrégebbi csontmaradványok 45 500 évesek – írja a Tübingeni Egyetem Hervé Bocherens vezette kutatócsoportja a Scientific Reports című tudományos lapban.

A maradványok nyúzás, darabolás, a csontvelő eltávolításának nyomait viselik magunkon. Nem tisztázták, vajon szimbolikusan vagy táplálkozás céljából végezték-e ezeket a tevékenységeket. Hasonló, kannibalizmusra utaló nyomokat már a neandervölgyi ember egyes spanyolországi és franciaországi csontleletein is kimutattak.

A mai ember kihalt rokona feltehetően munkaeszközként is használta embertársai csontjait. Erre utal többek között az a négy csont, amelyet kőszerszámok élének javítására vettek igénybe. „Az ilyen munkákra gyakran használtak állati csontokat egyébként” – áll az egyetem közleményében.