Majdnem kétezer éves római kori vandál települést tártak fel az abaújszántói bronzkori földvár alatti lelőhelyen régészek, írja az MTI.

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közleménye szerint az 1500 négyzetmétert érintő próbafeltárással több mint száz építmény maradványait tárták föl. Házak, műhelyek, kemencék, tűzhelyek, anyagnyerő és tároló gödrök kerültek elő, illetve egy csomó árok, értékes tárgyi leletekkel.

A leletek alapján a település már a középső bronzkorban – időszámításunk előtt 2000 és 1500 között – biztosan lakott volt. A helyszínen ebből az időszakból a mai Magyarország északi területét benépesítő, úgynevezett füzesabonyi kultúrára utaló leletanyag került elő, köztük a jellegzetesnek számító spirálbütykös kerámiaedények is.

A késő bronzkor végén – időszámításunk előtt 1250-800 között – egy újabb népcsoport telepedett meg a kedvező földrajzi fekvésű területen. A gödrökből előkerülő leletanyag, elsősorban a kannelúrával díszített kerámiaedények alapján a település a Kelet-Magyarországon széles körben elterjedt Gáva-kultúra lelőhelyei közé is sorolható.

Az ásatás igazi szenzációja az időszámításunk szerint II-IV. századi vandál település feltárása volt. A település anyagi kultúrája helyi, vaskori (kelta és dák) gyökerű, ugyanakkor előkerültek a germán vandálokra jellemző leletek, valamint a római provinciákból származó díszedények töredékei is.

A lelőhelyen nagyméretű, vaskos cölöpszerkezetű, masszív tetejű padlószintes épületek, köztük négyszögletes, kőpakolásos gödörtűzhelyek is napvilágra kerültek. Ezek funkciója még kérdéses, de a belőlük előkerülő salak és vaseszközök alapján valamilyen ipari tevékenységet, például vasfeldolgozást, bronz- vagy üvegművességet folytathattak bennük.

A Kárpát-medence észak-keleti részén már több vandál települést is feltártak; az abaújszántói ezek közül a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik.