A Kazahsztán északnyugati és a Kaukázus északi részén nemrég talált leletek közelebb hozhatják annak megválaszolását, mi indította el a magyarok nyugati irányú vándorlását a 9. században – mondta Türk Attila, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos fűmunkatársa kedden az M1-en.
Türk annak kapcsán beszélt erről, hogy egy júniusi budapesti nemzetközi régészeti konferencián elhangzott: a magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek ezeken a területeken – írja az MTI.
Ha ezek a legújabb "magyargyanús" leletek kapcsolatba hozhatók a déli irányból, az Aral-tó vidékéről származó besenyő-ogúz leletekkel, az nagyban segítheti a magyar őstörténet jelenlegi legfogósabb kérdésének megválaszolását. Ezzel ugyanis Türk szerint talán pontosítani lehet a nyugatra vándorlás okát és időrendjét. Kiderülhet, hogy a magyaroknak egy korábban gondoltnál kisebb része kelt át a Volgán, valószínűleg kényszer hatására, valamilyen politikai-katonai konfliktus miatt.
Az Aktobe és Aktyubinszk környékén öt-hat korabeli sírban helyi régészek által feltárt övdíszek és lószerszámok tartozékaihoz, kerámiákhoz és ékszerekhez hasonlókat korábban csak jóval északabbra, Baskíria területén vagy a Káma vidékén találtak, és a magyarokkal hoztak kapcsolatba. A kaukázusi északi részén talált leletek, amelyek a Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti hagyatékához közeli párhuzamokat mutatnak, egy bizánci forrást erősíthetnek, amely arról ír, hogy a honfoglalás előtt a magyarság egy része déli irányba leszakadt és ott telepedett le.
"Az ásatásokba immár a magyar kutatók is bekapcsolódhatnak, a magyar fél igyekszik anyagi forrásokkal, valamint szakemberekkel, antropológusokkal, állatcsontos kollégákkal segíteni a kutatást. Az eredmény közös publikációban fog napvilágot látni. Bízunk abban, hogy a leleteket egy kiállítás keretében ideiglenesen Magyarországra is el fogjuk tudni hozni" – mondta Türk Attila.