A CIA több mint 2500 hírszerzési anyagról oldotta fel a titkosítást a Nixon-korszakból – írja az MTI.

A nyilvánossá vált iratok terjedelme 28 ezer oldal; mindez nyolc év titkosszolgálati jelentéseit tartalmazza. A CIA naponta kétszer készített jelentést Richard Nixon és Gerald Ford elnököknek. A dokumentumok többsége azzal foglalkozik, hogyan reagált a világ a Watergate-botrányra és Nixon lemondására.

 Mint kiderült, hogy a Szovjetunió vezetői aggódtak az enyhülési folyamat miatt; Észak-Koreában „az amerikai imperialisták ördögi vezetőjének” bukásáról értekeztek; a dél-vietnamiak készültségben voltak, attól tartottak, hogy Észak-Vietnam kihasználja a helyzetet. 

Egy 1973. szeptember 5-i jelentés szerint Leonyid Brezsnyev szovjet vezető aggódott, hogy a szovjet-amerikai együttélés amerikai ellenzői ki akarják használni a Watergate-botrányt. A két vezető viszonylag jó kapcsolatban volt: Nixon 1972-ben járt is Moszkvában a stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény előzetes tárgyalásain. A CIA szerint Brezsnyev a Watergate-ügy kapcsán azt mondta: olyan szilárd alapra akarja építeni az enyhülést, hogy később ez ne lehessen téma az Egyesült Államok politikájában.  

A jelentések nagy része részletesen beszámol a Watergate-botrány fejleményeiről.

Egy 1974. augusztus 10-i hírszerzési jelentés arról ír, hogy „a világ az elmúlt huszonnégy órában mintha egy helyben topogna, miközben az Egyesült Államokban zajlik az utódlási folyamat”. A dokumentum szerint sok politikust váratlanul ért a lemondás híre. "A szovjetek például valószínűleg nem látták előre, hogy a helyzet ilyen gyorsan kulminál, és még mindig egyfajta sokkos állapotban vannak" – írják.

Egy másik jelentés szerint az észak-vietnamiak nem szaporították a Dél-Vietnam elleni támadásaikat, de "figyelmeztették Ford elnököt, hogy ne kövesse a korábbi amerikai politikát Indokínában". 

Izraelt mindig benézték

A 2500 hírszerzési dokumentum kitér az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadásokra, az 1973-as arab-izraeli háborúra és Saigon 1975-ös elestére is. 

• Az egyik jelentés azt jósolja, hogy Izrael bosszút áll a tizenegy izraeli sportoló elrablásáért és meggyilkolásáért, és „bármilyen megtorló akció nagyon komoly lesz”. (A témáról Steven Spielberg készített filmet, München címmel.)
• Az 1973-as, úgynevezett Jom Kippur-háborút illetően, a háború kirobbanása előtt egy nappal az amerikai hírszerzés jelentette, hogy Egyiptomban nagyobb hadgyakorlatot tartanak, ám a CIA hozzátette, hogy „nem úgy tűnik, mintha Izrael elleni offenzívára készülődnének”.
• Egy korábbi, 1969-es dokumentumból az derül ki, hogy Richard Nixon szerette volna visszafogni Izrael nukleáris ambícióit és Washington - Henry Kissinger, akkori nemzetbiztonsági tanácsadó javaslatára - megpróbálta rávenni Izraelt arra, hogy írja alá a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló egyezményt.