Mit gondol, miről levelezett egymással Horthy és Hitler pár nappal a kristályéjszaka és azután, hogy a magyar kormányzó fehér lován belovagolt Kassára? Mi másról, almákról.

Kedves Führer Úr és birodalmi kancellár úr!

A Patria fedélzetén ígértem Önnek, hogy saját termésű almakóstolót küldök. Ezennel beváltom ígéretemet, mivel az almák már elég érettek.

– kezdte Berlinbe küldött levelét Horthy. Egy nagyobb gyümölcsszelekciót is mellékelt, a küldeményben saját birtokának válogatott gyümölcsei voltak Kenderesről, az állami pénzen mintagazdasággá tett családi birtokáról, ahol amúgy is sokat időzött. Horthy szívesen járt mezőgazdasági kiállításokra is, és a jelek szerint középbirtokosként büszke volt saját terményeire.

„Az egyik dobozban jonatán és kenderesi ranett almák vannak, az előbbiek pirosak, az utóbbiak zöldessárgák. A másik dobozban batul almák és 8-9 körte van. Nevükön nevezem őket, hogy a következőkben az Önnek leginkább ízlőket tudjam küldeni.”

Baráti üdvözlettel: Horthy

A „Magyarország kormányzója” fejléces, kézzel írt levél egy német gyűjteményből került nemrég Magyarországra, jelenleg a Földvári Antikvárium tulajdonában van, de 3 millió forintért bárki megvásárolhatja – az e hétvégi Könyvritkaságok nemzetközi kiállításán és vásáron ez lesz az egyik különlegesség. De vajon mi lehet a Horthy-levél háttere?

Bár a szöveg alapján talán azt is lehetne gondolni, hogy a gesztus egyszerű barátkozásról szólt, a Hitler és Horthy közötti, jellemzően feszült viszony fényében, és főleg a dátumra nézve ezt érdemes árnyalni. A levél kelte 1938. november 19., tíz napja sem volt annak, hogy a nemzetiszocialisták zsinagógák százait rabolták ki és sok ezer zsidó boltot gyújtottak fel a kristályéjszakán, a Magyar Királyi Honvédség pedig ugyanezekben a napokban vonult be a Felvidékre, a bécsi döntéssel visszakapott magyarlakta területekre.

Az elsősorban Németországnak köszönhető revízió a Horthy-rendszer addigi legnagyobb sikerének számított. Ennek fényében néhány ajándékba küldött alma és körte igazán semmiség, de érdemes tudni, hogy Horthy és Hitler kapcsolata éppen néhány héttel korábban romlott meg. A magyar kormányzó 1938. augusztus végén Kielben személyesen találkozott Hitlerrel, és bár a magyar propaganda itthon nagy sikerként tálalta az eseményt, kifejezetten fagyos viszonyban váltak el.

A magyar delegáció ugyanis visszautasította Hitlert, aki egy Csehszlovákia elleni katonai akcióra akarta rábeszélni a magyarokat. Bár Hitler Szlovákia teljes visszacsatolását ígérte, Horthy attól tartott, ez egy vesztes világháborúhoz vezetne, aminek a kirobbantásában ráadásul így ő lenne a bűnbak. Horthy a magyar hadsereg felkészületlenségével próbált hárítani, amikor pedig a szerinte legyőzhetetlen britek erejére utalt, Hitler a protokollt semmibe véve ráordított:

Azonnal fejezze be!

Hitler ezután Horthyt cselekvőképtelen, csak cigányzenét hallgató politikusnak látta. November 2-án azonban az első bécsi döntéssel Magyarország tárgyalásos úton így is visszakapta Csehszlovákia 12 ezer négyzetkilométernyi déli sávját, Horthy pedig, nem meglepő módon, diplomáciai úton sietett kifejezni a háláját.

Az almaküldemény nyilván apró személyes gesztus kívánt lenni, Horthy azt képzelhette, a saját termésével imponál majd a vegetáriánus birodalmi kancellárnak, egy kicsit ezzel is barátibbá teheti a kapcsolatukat. Ez utólag némi naivitásról árulkodik; a revíziót ünneplő ország pedig, bármennyire is mosolyogtak azok az almák, a bécsi döntéssel végképp Hitler lekötelezettjévé vált.