Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

OKTÓBER 23. 22 óra Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 16, 19, 25 és 41 méteres

rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!

Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 22 órát jelez.

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik. Budapest. A főváros lakossága ma délután hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra előtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el, és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem szobor felé. Először csak sok ezren voltak, később azonban munkások, katonák, járókelők, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő jelszavakat kiáltoztak. Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a hatalmas menet elvonult, kinyíltak a házak ablakai, és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat. Rendzavarásról sehonnét sem érkeztek jelentések, és a rendőrség nem avatkozott be a tüntetésbe. A budapesti rádió megcáfolta azt a közlését, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségét október 31-ére hívnák össze. A budapesti adó szerint a rádióban néhány perccel előbb felolvasott közlemény tévedésen alapult és a Központi Vezetőség ülését már a legközelebbi napokra összehívják.

Budapest. Gerő Ernő, a magyarországi kommunista párt első titkára ma esti rádióbeszédében megígérte a demokrácia fejlesztését Magyarországon. Kijelentette, hogy fokozni kell az üzemi dolgozók részvételét a gyárak és egyéb intézmények vezetésében. Mi azonban természetesen szocialista és nem polgári demokráciát akarunk - mondotta Gerő. A magyarországi kommunista párt első titkára ezután kijelentette, hogy ellenséges elemek megkísérlik megingatni a munkásosztály hatalmát és meg akarják lazítani a szoros baráti kapcsolatokat Magyarország és a Szovjetunió között. Ezek az ellenséges elemek rágalmakat szórnak a Szovjetunió dicsőséges kommunista pártjára. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytat Magyarország, hogy a Szovjetunióhoz való viszony nem az egyenlőség viszonya, és hogy a magyar függetlenséget a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Gerő szerint mindez szemenszedett valótlanság. A lengyelországi változásokkal kapcsolatban Gerő kijelentette, hogy nem akar beavatkozni Lengyelország belügyeibe. A kommunista párt első titkára beszédében utalt arra, hogy a mezőgazdaságban továbbra is a sztálinista politikát kívánja folytatni. Gerő végül éberségre intette a pártot, nehogy ellenséges elemek a pártegységet megzavarhassák.

Varsó. Lengyelországban folytatódnak a gyűlések és a tüntetések, amelyek több helyen élesen szovjetellenes jelleget öltöttek. Boroszlóban a tömeg a Lengyel-Szovjet Társaság helyiségei elé vonult, leszaggatta a szovjet zászlókat. Hasonló tüntetéseket jelentettek Poznanból, Stettinből és Krakkóból. A poznani tömeggyűlésen a varsói rádió jelentése szerint több százezer ember vett részt. A gyűlést az egyetemi hallgatók hívták össze, de arra összegyűlt a város és a környék munkássága és a társadalom minden más rétege is. Tüntető gyűlést rendezett a hadsereg számos egysége is. A lengyel légierő és a tengerészet gyűlései támogatásukról biztosították Gomulkát, követelték a hamis vádak alapján letartóztatott vagy kivégzett katonák rehabilitálását, a bűnösök felelősségre vonását. Követelték ezen felül a demokratizálás kiterjesztését a hadseregre is. Gomulka felhívást intézett a lengyel néphez, amelyben azt hangoztatta, hogy az ország lakosságának szembe kell szállnia minden olyan provokációval és törekvéssel, amely a szovjet-lengyel barátság gyöngítését célozza. Ígéretet tett arra, hogy a kormány és a párt nem hagyja magát eltéríttetni a demokratizálás útjáról. A Szovjetunióval és a többi szocialista állammal való viszonyunkat - mondotta Gomulka - a kölcsönös bizalom, a jogegyenlőség és a kölcsönös segély alapjaira építjük. Ebben a keretben minden állam teljes szuverenitással és függetlenséggel kell rendelkezzék, és tiszteletben kell tartani a népnek azt a jogát, hogy szuverén kormánya legyen.

Varsóban ma kezdődött a parlament új ülésszaka. Ennek napirendjén szerepel a választójogi reform, a nemzetgazdasági fejlesztésről szóló törvényjavaslat, a kormányban beállott változások jóváhagyása, a nyugdíjak rendezése és több más gazdasági és szociális javaslat. A napirendről kiadott lengyel hírszolgálati jelentés utal arra, hogy a napirendet valószínűleg az ülésszak során kibővítik. Valószínűnek tartják, hogy ezen az ülésszakon foglalkoznak azzal a törvényjavaslattal is, amely gondoskodnék a sztálini éra alatt kárt szenvedett személyek kártalanításáról. A lengyel rádió bejelentette, hogy a Politbüro felmentette állásától Witaszewski helyettes hadügyminisztert, helyébe Spychalski tábornokot nevezte ki. A lengyel kormány egyidejűleg Spychalskit a hadsereg Politbürojának főnökévé nevezte ki. A lengyel államügyészség javasolta a poznani bíróságnak, hogy engedje szabadon mindazokat az őrizetbe vett személyeket, akiket nem gyilkossággal vagy rablással vádolnak.

Bonn. A Szovjetunió megválaszolta a bonni kormánynak a német egység ügyében készített jegyzékét. A szovjet válasz nyilatkozattételre kéri fel a német kormányt, hogy hajlandó-e szerződést kötni a Szovjetunióval, valamint a többi kelet-európai országgal, amelyben a szerződő hatalmak kölcsönösen lemondanának az erőszak használatáról. A szovjet jegyzék egyébként megismétli a már ismert moszkvai álláspontot, hogy a német egység csak a nyugatnémet kormány és a kelet-németországi kommunisták közti tárgyalások eredményeképpen jöhet létre. A szovjet jegyzék szerint az össznémet választások kiírására jelenleg nincsenek meg az előfeltételek. A szovjet jegyzék említést tesz arról a német javaslatról, hogy Németország keleti határainak két oldalán egy demilitarizált övezetet kellene létesíteni. Moszkva szerint ez a javaslat bizonyos körülmények között érdeklődésre tarthat számot. A nyugatnémet kormány még nem foglalt állást a szovjet válaszjegyzékkel kapcsolatban. A kereszténydemokrata párt sajtószolgálata csak annyi megjegyzést fűz hozzá, hogy az úgynevezett Sztálin-ellenes éra sem hozott idáig változást a Szovjetunió Németországgal szemben követett politikájában.

Párizs. Francia vadászgépek tegnap leszállásra kényszerítettek egy Rabatból Tuniszba tartó repülőgépet az algériai partvidéken. A repülőgépen az algériai lázadók öt vezetője utazott és hazatérőben volt a marokkói szultánnal folytatott megbeszélésekről. A vezetőket a hatóságok őrizetbe vették. Mollet miniszterelnök a francia parlamentben bejelentette, hogy a francia kormány visszahívta a kairói nagykövetét. A kormány utasította a francia földközi-tengeri flottát: tartóztasson fel minden olyan hajót, amelynél felmerül a gyanú, hogy fegyvereket szállít az algériai felkelőknek. Francia hadihajók, mint ismeretes néhány nappal ezelőtt feltartóztattak egy szudáni zászló alatt futó hajót, amelyen az algériai felkelőknek szánt egyiptomi fegyvereket találtak. A francia kormány - mondotta Mollet - az ügyet a Biztonsági Tanács elé viszi, a fegyverszállításért Egyiptom kormánya a felelős. Mollet a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Anglia és Franciaország kitart eredeti álláspontja mellett a szuezi kérdésben és nem hajlandó elismerni egy nemzetközi szerződés egyoldalú felborítását. Az algériai kérdésről szólva Mollet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Franciaország biztosítani akarja Algéria minden lakosának szabadságát, tekintet nélkül arra, hogy arabokról vagy európaiakról van szó. Franciaország jó viszonyt kíván fenntartani Marokkóval és Tunisszal, erre azonban a teljes viszonosság mellett van lehetőség. A miniszterelnök kiemelte, hogy a francia hatóságok által letartóztatott öt algériai vezetőt a rendőrség már régóta körözi. A felkelők tárgyalásait Marokkó vezetőivel súlyos ügynek tekinti a francia kormány.

Híreink közlését ezzel befejeztük, legközelebb 23 órakor mondunk híreket.

OKTÓBER 23. 22:35 Hír-és helyzetmagyarázat - Gerő Ernő kedd esti rádióbeszéde - Balogh Balázs kommentárja.

Kedves hallgatóink! Gerő Ernő kedden este rádióbeszédet mondott. A feltűnést keltő beszédről kérjük, hallgassák meg most Balogh Balázs kommentárját!

Kedves hallgatóink, meghallgattuk Gerő Ernő kedd esti rádió beszédét, egy pillanatig az volt az érzésünk, Rákosi beszél. Hát nem történt semmi az elmúlt hetekben Magyarországon? Nem volt csak a múlt hét végén a történelmi fordulat Lengyelország életében? Nem volt kedden délután világra szóló tüntetés Budapest utcáin? Hát hogyan történhetett, hogy Gerő Ernő az időnek ebben a viharában vállalkozhatott erre a felháborító beszédre?! Jugoszláviából jött, kedden délelőtt érkezett Budapestre, mikor jelentették, hogy este beszélni akar, mindenki azt várta, hogy Jugoszláviai tárgyalásairól tesz nyilatkozatot, és az általános politikai helyzethez való állásfoglalását a párt Központi Vezetőségében, vagy a 29-ére összehívott országgyűlésen teszi meg. A helyzet azonban, amelyet Gerő Ernő Budapesten talált nyilván nem tűrt halasztást. Felborult minden logikai és előzetes terv, Gerő Ernő halaszthatatlannak látta, hogy beleszóljon abba a fejlődésbe, amely az elmúlt hetekben ellene, ma már nyilvánvalóan legnagyobb rémületére megindult. A beszéd, kedves hallgatóim, vészkiáltás. Ég a ház a magyarországi sztálinisták feje fölött, és Gerő Ernő ennek a perzselő tűznek az oltására vállalkozott - tegyük mindjárt hozzá - reménytelenül. A budapesti ifjúság délután lenyűgöző arányú tüntetést rendezett lengyel vezetőség mellett, nemegészen akadálytalanul. Piros László, Gerő Ernő belügyminisztere, először betiltotta a tüntetést, majd alig 2 óra múltán visszavonta a tilalmat, nyilván azért, mert érezte, hogy ezzel az erőszakos intézkedéssel még nagyobb, még szenvedélyesebb erőket szabadít fel. Gerő Ernő keze már nyilván benne volt ebben a kapkodásban, a tilalomban és az engedélyezésben, kénytelen volt végignézni a tüntetést, amelyben nem csak fiatalok, hanem munkások, értelmiségiek, Budapest egész népe is részt vett. A tüntetést némának szervezték, de hangos lett. A budapesti rádió szerint jelszavaktól zengtek az utcák. Új vezetést követelt a tömeg, nemzeti színű zászlókat lobogtatott, negyvennyolc márciusának vihara járt az utcán a budapesti rádió tudósítása szerint. Más jelentések arról adnak hírt, hogy a tömegben szovjetellenes kifakadások is felhangzottak; függetlenséget, szabadságot követeltek, utcára áradt az a nemzetprogram, amely Gerő Ernő távollétében újságokban, szervezetekben, munkahelyeken és otthonokban egyre erősebb hangot kapott. Ezt a tüntetést már nem lehetett félreérteni és félremagyarázni. Ez már világosan kifejezte azokat az érzelmeket, amelyek a másik néma tüntetés résztvevőit eltöltötték Rajk László temetésén a Kerepesi úti temetőben. Gerő Ernőnek valóban minden oka megvolt arra, hogy megrémüljön. Csak a rémülettel magyarázható az a politikai baklövés, amelyet elkövetett; szembe fordult a közhangulattal, a fejlődéssel, meg akart állítani valamit, aminek a feltartásához már nincs ereje. Szocialista demokráciáról beszélt, azzal a burzsoá demokráciával szemben, amelyet az ellenség próbál most, szerinte újra becsempészni. A magyar nép pontosan tudja mit jelent ez a szocialista demokrácia Gerő Ernő fogalmazásában. Jelenti a rabságot, a szabadságjogok eltiprását, az embertelen nyomor jólétnek való feltüntetését. A munkásosztály uralmát félti Gerő Ernő, hát mit kapott a munkásság ettől az uralomtól? Sehol Európában ilyen nyomorult bér, nagyobb szolgaság már nincs. Védelmébe vette Gerő a Szovjetuniót, Rákosi legnagyobb hazudozása teljében se tehette volna különben. Ha azok a szerződések, amelyre Gerő Ernő hivatkozott, valóban az egyenjogúság alapján születtek, valóban segítették és nem fosztogatták a népet, hát mért nem teljesítik az ifjúság kívánságát, mért nem viszik a nyilvánosság elé, miért nem védik meg a szerződések önmagukat? Kijelenti Gerő, hogy nem akarunk más ország ügyeibe beleavatkozni, még Lengyelország belügyeibe sem. Beavatkozási kísérlettel senki sem vádolta Gerőéket, de az egész magyar nép határozottan követeli, hogy igenis vegyenek példát a lengyel belügyekről, és a jugoszláv fejlődésről, a kormány és a pártvezetőség mindenekelőtt vegyen példát a lengyel pártvezetőségtől, amely az egész szovjet pártvezetőséggel szemben minden kockázat vállalásával csak négy nappal ezelőtt védte meg a lengyel érdekeket. Pártegységet hirdet Gerő Ernő, szinte szajkó módjára ismétlik ugyanazokat a jelszavakat, amelyeket Rákosi hangoztatott szüntelenül. A pártegység nem volt meg Rákosi korában sem, most pedig - nézzen körül Gerő Ernő - soha nagyobb bukásban nem volt a pártvezetőség, mint most. Ha pártegységről lehet beszélni, akkor ez az egység ma már a mai pártvezetőség ellen jelentkezik, semmi esetre se abba az értelembe, ahogyan Gerő Ernő szeretné. Az ország felháborodása jogos és érthető, de az talán a legnagyobb megbotránkozást ez a beszéd a parasztság körében kelti. Gerő Ernő lényegében fenn akarja tartani azt a mezőgazdasági politikát, amely a mostani termelési csődhöz, közellátási zavarokhoz vezetett, amelynek végzetes hibáit saját pártja józanabb elemi éppen az elmúlt napokban ismerték be. Saját problémákról, saját módszerekről és eszközökről beszél Gerő; az ország nem kér ezekből az eszközökből, ezek vitték a mostani nyomorúságból, ezektől akart szabadulni öreg és fiatal, párttag és nem kommunista. Ígéri Gerő a júliusi program végrehajtását, de ugyanakkor a többi párthatározat végrehajtását is. Hogyan? Ennek csak ő a megmondhatója. Ezek a párthatározatok egymással sokszor ellentmondanak, és megértek arra, hogy teljesítsék a kommunista oldalról is felhangzott követelést: dobják őket végre a papírkosárba! Gerő Ernő vészkiáltása, kedves hallgatóim, kísérlet a magyarországi sztálinizmus feltámasztására. Legjobb meggyőződésünk szerint elkésett. Lehet, hogy Gerő Ernő számít a Központi Vezetőségre, amelyet még Rákosi állított össze, számít arra, hogy a különböző stallumokban meghúzódó sztálinisták, akik eddig ijedten lapítottak, most majd nekibátorodnak, melléje állnak, és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy visszafordítsa a fejlődés kerekét. Gerő keresztbe feküdt az úton, élére állt azoknak a visszahúzó erőknek amelyeknek a kora minden jel szerint lejár. Rádióbeszéde hadüzenet a népnek, amely Gerő Ernő távollétében már nyíltan fölsorakozott és megmutatta félelmes erejét. Magyarországon ma minden eddiginél élesebb harc kezdődik. Egyik oldalon az egész magyar nép, pártállásra való tekintet nélkül; a megújhodást, szabadságot követelő korszellem, a szomszédos országokban kibontakozó fejlődés; a másik oldalon pedig egy hatalmi pozícióját féltő politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag csődbe jutott maroknyi sztálinista csoport. Az erőviszonyok a nép győzelmét jósolják, ehhez azonban további egység, elszántság, és a népi erőkbe vetett szilárd hit kell. Kedves hallgatóink, rendkívüli hír- és helyzetmagyarázatunk hangzott el, Gerő Ernő kedd esti feltűnést keltő rádió beszédére válaszolt Balogh Balázs kommentárja.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!