1956 végén Münchenben vizsgálatot indítottak a Szabad Európa Rádió ellen, mert Nyugaton is sokan úgy érezték, az amerikai adó felelőtlenül uszított a magyar forradalom alatt. A SZER ‘56-os szerepe azóta is viták tárgya, de a vizsgálatnak köszönhetően megmenekült egy fontos történelmi emlék: a forradalom alatti műsorok hanganyaga megúszta a rutinmegsemmisítést, hogy aztán negyven év után egy CIA múzeumból előásott ősrégi, megbuherált lejátszóval újra megszólaltassák őket. A hanganyag mostantól nyilvános, Ön is kiderítheti, tényleg kecsegtették-e amerikai segítséggel a túlerővel szemben a magyar szabadságharcosokat.
Az Indexen mostanában naponta hallhatják a Szabad Európa Rádió hatvan évvel ezelőtti forradalmi híreit, egy új honlapra pedig mostantól a szabadságharcra erősen és ellentmondásosan ható müncheni adó teljes műsora is felkerült. Az 1956-os adások október 23-tól november 11-ig teljes terjedelemben hallgathatók a Magyar Október honlapon, leiratokkal, háttéranyagokkal együtt. Mindent letölthető, szabadon felhasználható, mostantól az egész közkincs. Ha valakinek éppen nincs kéznél egy DeLoreanba applikálható fluxuskondenzátor, ezentúl rádióval is lehet időutazni.
Tudjuk, milyen fontos volt a rádió biztosította nyilvánosság, a forradalom tulajdonképpen akkor tört ki, amikor a tüntetők be akarták olvasni pontjaikat a Magyar Rádióban. Ez volt az a pont, ami már túl volt a rendszer tűrőképességén: az ávósok a Bródy Sándor utcai tüntetőkre lőttek – új irányt adva és radikalizálva a teljes eseménysort.
A Magyar Rádió adásai közül azonban alig maradt meg valami. Itt van viszont a másik korabeli létfontosságú hírcsatorna, az amerikai propagandaadó, amit hiába tiltott vérrel és vassal a rezsim. Bár a Szabad Európa Münchenből 1951-től sugárzott adásainak hallgatása bűncselekménynek számított, legalább a fél ország figyelte a műsorokat. A forradalom alatt híreikkel, kommentárjaikkal, konkrét tanácsaikkal és jelmondataikkal (például a karhatalom tagjait a szabadságharc támogatására felszólító jelmondataik) alapvetően formálták a közvéleményt. 1956-ban a SZER volt a legfontosabb nyugati hang – szenvedélyesebb, mint a BBC magyar adása, de mérsékeltebb az Amerika Hangjánál, nem beszélve a madridi rádió durva hangvételű magyar műsoránál.
A Szabad Európa felvételei szinte véletlenül úszták meg az üzemszerű megsemmisítést. Normál működésnél a műsorokat néhány hét után hajónaplószerűen automatikusan felülírták a szerkesztőségben, újabb adásokat vettek a szalagokra, így a Szabad Európa adásai közül, bár utólag fontos történelmi értékük van, csak kevés van meg hanggal. A forradalom alatti adások azonban túlélték az elmúlt évtizedeket – hogy miért, az már a történet lényegével, a SZER sokat vitatott 1956-os szerepével függ össze.
A forradalom leverése után a Szabad Európa Rádió támadások kereszttüzébe került. Az amerikai fenntartású propagandaadónak a vádak szerint súlyos felelőssége volt a forradalmi harcok eszkalálódásában, és abban, hogy azok tartottak akkor is, amikor a vereség már egyértelmű volt. A vádak szerint a SZER veszélyes irányba formálta a magyar közvéleményt: amerikai fegyveres segítséget ígértek és kilátástalan harcra buzdították a fiatalokat. Azzal, hogy a nyugati segítségnyújtás illúziójába ringatták a magyarokat, emberéletekkel játszottak, miközben a politikai helyzetet tévesen megítélve Nagy Imre ellen hangolták az embereket – mondták a bírálók, és nem voltak kevesen.
A SZER forradalmi szerepe miatt a német kancellár, Konrad Adenauer hivatalos vizsgálatot indított 1956 végén. Ehhez bekérték a forradalom alatti adások teljes műsorát, így ezeket a hangszalagokat nem írták felül, az adások megmaradtak
– mesélte nekünk Lukács Bea, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárának vezetője, azé az intézményé, ahová a Szabad Európa korabeli műsorai is kerültek. Ők az elmúlt években digitalizálták és kutatták a felvételeket, most pedig a Magyar Október oldalt beindítva úgy döntöttek, hogy teljesen nyilvánosságra hozták azokat. Ez az a honlap, amire az összes, Magyarországon jelenleg elérhető '56-os filmfelvétel is felkerült egy tök jó keresővel, térképesen – másodpercek alatt meg lehet nézni, mit forgattak a közelben vagy egy számunkra érdekes helyszínen a forradalmi napokban.
Bár az 1956 végi vizsgálat végén a SZER-t felmentették a vádak alól, azt is megállapították, hogy a hangnem túlzó volt, és az adásokban előfordultak pontatlan, félreérthető állítások. Bár ez azóta is elhangzik időnként, a Szabad Európa nem ígért amerikai fegyveres segítséget. Igaz, volt eset, hogy a recsegő adást akár így is tovább lehetett adni: a november 4-i sajtószemlében az Observer egyik cikkét idézték, mely szerint, ha a magyarok még pár napig kitartanak, akkor Amerikának nem lesz más lehetősége, mint csapatokat küldeni.
A Szabad Európa HR-politikájának fontos része volt, hogy anyanyelvi beszélőket, magyarán emigránsokat alkalmaztak. Nekik elég vegyes volt a hátterük: régóta kint élők és a szovjetizálás elől pár éve Nyugatra menekülők egyaránt voltak a műsorvezetők között. A rádiónak megvoltak a maga emblematikus hangjai: Gallicus Mikes Imre; a forradalom napjaiban Bell ezredes néven a molotovkoktél készítéshez tanácsokat adó Borsányi Julián, vagy éppen a sajtószemléket jegyző Thury Zoltán. Ott volt Márai Sándor is, ő Amerikából olvasta be jegyzeteit – mire november 7-én Münchenbe ért, a magyar forradalmat már leverték.
Lehet mondani, hogy többségükben értelmiségiből lett botcsinálta rádiósok voltak a magyar osztályon, akiktől a forradalom euforikus napjaiban nem is lehetett elvárni a teljes objektivitást – de arra ekkor igazi profik sem nagyon lettek volna képesek. Érdekesebb az a nagyon direkt politikai erőtér, amiben a SZER működött. A müncheni szerkesztőségben dolgozott egy, a CIA által odaültetett amerikai politikai tanácsadó – a forradalom idején William E. Griffith. A propaganda fő irányáról minden nap irányelvek, ‘guidance'-ek szerint dolgoztak.
Felsőbb döntés volt az is, hogy Nagy Imrét sokáig gyakorlatilag ellenségként kezelték, miközben például a lengyel reformkommunista Gomułkának őszintén hittek. A Nagy Imrével szembeni gyanakvás Münchenből nézve elég logikus volt: a párt élére ültetett moszkovita, akiről a Magyar Rádió is azt állította először, hogy ő hívta be a szovjet csapatokat. Nagy Imre negatív megítélése a Szabad Európában csak azután változott, hogy a miniszterelnök bejelentette a Varsói szerződésből való azonnali kilépést – Gellért Andor, a magyar osztály vezetőjének ezt követő kommentárja már teljesen kiegyensúlyozott.
A szalagokat a forradalmat követő vizsgálat után negyven évig egy koblenzi raktárban pihentették. Sokáig biztonságosabbnak tűnt inkább eldugni őket, nehogy valaki újra elővegye azokat, hogy mondjuk azzal támadja be a rádiót vagy annak valamelyik munkatársát. Később valószínűleg el is feledkeztek az egészről.
A rendszerváltás környékén még mindenki úgy tudta, nem maradtak meg a forradalmi adások. A kilencvenes évek végén aztán magyar rádiósok fedezték fel a szalagokat. A negyven évvel korábbi technikával felvett, 14 sávos hangszalagokat azonban nem volt min lejátszani. Ma már jóval profibb a rekonstrukció és a digitalizálás, de az alapprobléma a régi felvételeknél örök: bár inkább a hanghordozók állapota miatt szokás aggódni, a fő baj általában nem azzal van, hanem hogy nincs min lejátszani. Ebben az esetben végül a CIA washingtoni múzeumából kértek kölcsön egy régi lejátszót. Még az is túl új volt, de némi buhera után le tudták rajta lejátszani az anyagokat - bő négy évtized után sikerült megszólaltatni az 1956-os felvételeket.
Ezeket teljes terjedelemben a Magyar Október oldalon találja meg, de ha ez elsőre soknak tűnik, kezdje az Index napi válogatásaival, például ezzel az október 26-aival.
Jelmondatok
A megszálló oroszok magyar vért ontanak! Az egész magyar nép harcoló fiai oldalán áll. Munkások! Magyarok! Ne jelentkezzetek munkahelyeiteken, amíg a szovjet egységek
testvéreinket gyilkolják! Parancsolják vissza laktanyáikba a szovjet katonákat!
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Hírszolgálat, 19 óra
Most pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 19 órát jelez.
Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya haladéktalanul tanácskozásokat kezd a magyarországi helyzetnek és a szovjet csapatok magyarországi beavatkozásának az ENSZ elé terjesztése érdekében. Az amerikai Külügyminisztérium magas rangú tisztviselői a jelen pillanatban tanácskozásokat folytatnak Lodge nagykövettel, az Egyesült Államok képviselőjével a világszervezetnél egy nyugati akció lehetőségeiről. A tárgyalásokba bekapcsolódott a brit, francia és több más nyugati kormány képviselője is.
A kora délutáni órákban az osztrák fővárosba érkezett jelentések szerint Budapesten folytatódnak a harcok. A szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy azonnal tüzeljenek minden olyan személyre, akinél fegyvert látnak. A Duna-hidakat lezárták. A gyárakban immár harmadik napja szünetel a munka. A főváros különböző részeiben röplapokat osztogatnak, amiben a sztrájk folytatására szólítják fel a dolgozókat. A közüzemek közül egyedül a villamos- és a vízművek, valamint a kenyérszolgáltatás működik. A főváros lakossága úgyszólván semmit sem tud a vidéken lejátszódó eseményekről, és a hatóságok mindent elkövetnek, hogy a főváros lakosságát tudatlanságban tartsák.
Budapesti diplomáciai körök értesülése szerint a szovjet hadvezetőség újabb páncélos egységeket vezényelt Magyarországra Románia irányából a szabadságharcosok elleni katonai akció folytatására. Külföldi megfigyelők jelentik, hogy a kommunista hatóságok egyre nagyobb számú szovjet egység segítségéhez folyamodnak, mivel a honvédség alakulataiban nem bíznak többé. Szovjet páncélkocsik vonultak fel Győrben, Pécsett és Szolnokon. A szovjet haderő egységei ebben a három városban is harcban állanak a szabadságharcosokkal. Külföldi megfigyelők ugyancsak jelentik a forradalmi bizottságok megalakulását különböző vidéki városokban. Bécsben úgy tudják, hogy Dél-Magyarországon a szabadságharcosok felülkerekedtek, és nagy területek a szabadságharcosok ellenőrzése alatt állanak.
A fővárosból az osztrák határra érkező utasok ma délután elmondották, hogy a Budapest és Bécs közötti országúton az ellenőrző posztok úgyszólván teljesen a szabadságharcosok kezében vannak. Komáromban, Győrben és Magyaróváron hír szerint a szabadságharcosok kerültek felül. Szombathelyen – utasok elbeszélése szerint – komoly tüntetésekre került sor. Körmendet a szovjet csapatok szállták meg. A Körmend és Szombathely közötti útvonalon szovjet harckocsik cirkálnak és ágyúállásokat építenek.
Osztrák vasutasok közölték, hogy Magyarországgal mindennemű vasúti forgalom szünetel. A dunai hajózás is leállt. Bécs és Budapest között csak gépkocsival lehet megkísérelni az utazást. Burgenlandi jelentések szerint a határ menti községek lakossága csatlakozott a szabadságharcosokhoz. A községekbe szovjet csapatokat vezényeltek.
A kora esti órákban 15 gépkocsiból álló karaván érkezett Budapestről a határra. A karavánt a svájci konzul vezette, gépkocsiján fehér zászlóval. Az úton a lakosság mindenütt lelkes ünneplésben részesítette a külföldieket, és azt kiabálta feléjük: "Mondjátok meg nyugaton, hogy a szabadságért, a szabad választásokért küzdünk!" Az utasok több ízben nem tudták megállapítani, hogy szabadságharcosok vagy kormányhű csapatok katonáit látják, mert mindkét fél egyforma egyenruhát viselt. A szabadságharcosok sok esetben piros-fehér-zöld karszalagot tűznek
egyenruhájuk karjára. Az autókaraván utasai szerint a fővárostól nyugatra egészen az osztrák határig a budapest-bécsi vasútvonal és az országút főleg a szabadságharcosok kezén van.
Budapesten a déli órákban – a most érkezett utasok elbeszélése szerint – a legsúlyosabb harcok dúltak. Csepelt nehézágyúkkal lövik a szovjet csapatok. Az utasok hírül adták azt is, hogy a Nemzeti Múzeumot az ávósok gyújtották fel.
Az illegális magyar rádióleadó állomás délután folytatta a magyar lakossághoz intézett felhívásait. Félórás időközökben, felváltva a 18 illetőleg a 40 méteres hullámhosszakon sugározták az adást. A felhívások közölték, hogy a köztársasági magyar kormány hajlandó tárgyalásokat folytatni a budapesti kormánnyal. A tárgyalás előfeltétele egy 12 pontból álló követelés elfogadása. A követelés főbb pontjai a következők: a szovjet csapatok azonnali kivonása Magyarországról; szabad választások megtartása; teljes vallásszabadság biztosítása; Mindszenty bíboros teljes rehabilitálása; a munkások életminimumának biztosítása; a földreform teljes végrehajtása az állami gazdaságok földjének felosztásával; a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátása.
Az osztrák fővárosban Moszkva mellől orosz nyelvű rádióadást hallottak, amely felhívja az orosz katonákat, különösen azokat, akik Magyarországon állomásoznak, hogy ne használják fegyvereiket a lakosság ellen, hanem csatlakozva hozzájuk, küzdjenek Oroszország felszabadításáért. A feltehetően szovjet területen működő adó "Le a kommunizmussal! Éljen a szabad Oroszország!" jelszóval fejezte be adását.
A Népszava ma reggel a magyar szakszervezetek kiáltványát közli. A szakszervezetek a harcok beszüntetésére, általános amnesztia kihirdetésére hívnak föl. A kiáltvány továbbá új kormány alakítását követeli, amely széles népi alapokon nyugszik majd. További követelés, hogy a szabadságharc alatt megcsonkított áldozatoknak nyújtsanak törvényben biztosított anyagi segítséget. Támogassák az elesett szabadságharcosok családjait. A rendőrséget – a szakszervezetek kiáltványa szerint – munkásokból és diákokból álló nemzetőrséggel kell megerősíteni. A szakszervezetek kiáltványa, melyet a Népszava mai száma közöl, haladéktalan tárgyalásokat sürget a szovjet csapatok visszavonása érdekében.
A Népszava mai számában ugyancsak közli a magyar írók követeléseit is. Ezek a következők: szüntessék be azonnal a tüzet az államvédelmi szervek alakulatai; rendeljék azonnal vissza állomáshelyükre a szovjet csapatokat; adjanak teljes amnesztiát a harcosok és a katonák számára; a rendet kizárólag a Magyar Néphadsereg tartsa fenn; Nagy Imre alakítsa meg a nemzeti front kormányát; válasszanak munkástanácsokat minden üzemben. A követeléseket tartalmazó ívet minden magyar író és művész aláírta. Bécsben, a Fogadalmi templomban ma délután hatalmas tömeg a magyarországi szabadságharcosokért imádkozott.
New York. Peyer Károly, a Magyar Szociáldemokrata Párt és szakszervezetek évtizedeken át volt vezetője, a magyar munkásmozgalom egyik kiemelkedő személyisége 76 éves korában New York-i számkivetésben meghalt.
Varsó. Ben, a Monde munkatársa, ma esti telefonjelentésében hírt ad arról, hogy Legnicán, az Alsó-Sziléziában állomásozó szovjet csapatok főhadiszállásán heves tüntetésekre került sor a szovjet parancsnokság előtt. A rendőrség csak könnyfakasztó bombák alkalmazásával tudta visszatartani a tömeget a szovjet főhadiszállás megostromlásától. Hasonló tüntetésekre került sor Bialystokban, a szovjet határ szomszédságában. A tegnapi napon a tömeg tüntetett Gdanskban is a szovjet csapatok jelenléte miatt. A Monde tudósítója szerint a varsói kormány vezetőit különösen nyugtalanítják a Kelet-Németországból a múlt héten Lengyelországba áthelyezett szovjet hadosztályok. A lengyel kormány semmiképpen sem tűri el, hogy szaporítsák a szovjet csapatok számát lengyel területen. Varsóban azt remélik, hogy a lengyel vezetők moszkvai látogatása során sikerül ezt a kérdést tisztázni. Gomulka moszkvai útját egyébként elhalasztották. Erre a lépésre hír szerint a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása miatt került sor. A lengyel vezetők azzal érvelnek, hogy hiábavaló lenne lengyel-szovjet egyezményt aláírni a szovjet csapatok státusáról, amikor Moszkva Magyarországon bebizonyította, mennyire semmibe veszi az egyezményeket.
A lengyel vezetők rokonszenveznek a magyarországi fejleményekkel, és az az álláspontjuk, hogy a szovjet csapatoknak nincs semminemű joguk a beavatkozásra. A Pravda tegnapi kihívó cikke, amelyben a szovjet lap a magyarországi események kapcsán antidemokratikus összeesküvésről beszélt, nagy felháborodást keltett Varsóban.
A Szabad Nép mai számában nyugalomra és rendre szólítja fel az ország lakosságát: "A rend és a nyugalom helyreállítása után beszélünk majd arról – írja a Szabad Nép –, hogy helyreállítsuk országunk szabadságát. Beszélnünk kell majd azokról az okokról, amelyek a fölkelést kiváltották, arról a súlyos felelősségről, amely a bűnös vezető klikket terheli. Ez a klikk idegen volt népünktől, és ezzel pártunk nem azonosítja magát" – írja a Szabad Nép.
Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 20 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Széljegyzetek
kommentátor Kovács K. Zoltán (álneve: Zoltán Károly)