Leginkább talán Münchhausen báró egyik kalandjának változata lenne, ha valaki azt állítaná, lóháton győzött le egy hadiflottát. De a történelem egyik szépsége, hogy a leghihetetlenebb dolgok közül is szinte mindenre akadt már példa, ahogy az előbb említettre is.
A furcsa esetre 1795-ben, az első koalíciós háború idején került sor, amelyben Hollandia a forradalmi Franciaország elleni szövetség részeként vett részt. A francia erők 1794 őszén nyomultak be Németalföldre, a holland ellenállás pedig gyorsan összeomlott, a forradalom katonái 1795. január 19-én már Amszterdam utcáin masíroztak. V. Vilmos orániai herceg (hivatalosan a Holland Köztársaság helytartója) Nagy-Britanniába menekült, ahogy a flotta egy része is, egy nagyobb egység viszont az Amszterdamtól nagyjából 80 kilométerre található Zuiderzee-öbölben, Den Helder kikötőjénél állomásozott. Méghozzá menekülési út nélkül, mivel 1794–1795 különösen hideg telén az öböl befagyott, csapdába ejtve a hajókat.
Amikor erről Jean-Charles Pichegru francia parancsnok tudomást szerzett, egy lovasegységet küldött az öbölhöz. Nem egyértelmű, hogy ezután mi történt. A francia források szerint a huszárok 1795. január 23-ának hajnalán a befagyott jégen keresztülvágtatva megrohamozták a hajókat, majd harcban elfoglalták azokat, de életben hagyták a magukat megadó holland tengerészeket, megesketve őket arra, hogy ezután az ő oldalukon harcolnak. Ezt a narratívát vette át a történészek többsége, illetve a történelmi érdekességeket gyűjtő honlapok is, hiszen ez lenne az egyetlen ismert eset, amikor nyílt csatát vívtak egymás ellen hajók és lovas katonák.
Egy holland történész, Johannes Cornelis de Jonge azonban más következtetésre jutott. Az egyik hajón szolgáló doktor egy későbbi levelében ugyanis sokkal kevésbé drámaian emlékezett meg a történtekről: „Szombat reggel a szolgám tájékoztatott, hogy egy francia huszár álldogál a hajónk mellett. Kinéztem a lőrésen, és lám csak, tényleg ott állt egy huszár.” De Jonge szerint a franciák csak felderítőket küldtek a hajókhoz, akik megegyeztek a hajóhad rangidős tisztjével, hogy további utasítások érkezéséig nem lőnek egymásra. A hajók parancsnoka de Jonge forrásai szerint már két nappal korábban utasítást kapott, hogy ne tanúsítson ellenállást a franciákkal szemben.
A győztes hódítók kikiáltották a Batáviai Köztársaságot, amely francia bábállamként 1806-ig létezett, amikor Napóleon királysággá alakította, a trónra öccsét, Lajost ültetve. Az elfogott vagy legyőzött holland hajók később a franciák oldalán több csatában is részt vettek.