Svéd régészek 12 ókori temetőre bukkantak a dél-egyiptomi Asszuán városa közelében, a mintegy 3500 éves temetkezési helyek az Újbirodalom idejéből valók - közölte az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium szerdán. A temetkezési helyeket, amelyekben ember- és állatmaradványokat találtak, III. Thotmesz (i.e.1479-1425) és II. Amenhotep (i.e 1428-1397) fáraók uralma idején használták az Asszuántól 65 kilométerre északra fekvő Gabal al-Szilszila térségében – írja az MTI. 

A sírokat a svédországi Lund Egyetemének régészei és az egyiptomi műemlékvédelmi tárca szakemberei közösen tárták fel. "Emberi csontvázak maradványait és állati maradványokat találtunk a sírokban, és azt reméljük, hogy vizsgálataikból fény derül az akkori kor egészségügyi ellátására és az orvostudomány fejlődésérére" – mondta Mahmud Afifi, a tárca egyiptomi régészeti osztályának vezetője.

Egyes temetkezési helyek állatok számára készültek, és egy vagy két sírkamrából álltak, ahol kő- vagy agyagkoporsót temettek. Totemekre és skorpiókra is bukkantak a sírokban. A Lund Egyetem régészei 2012 óta végeznek feltárásokat a térségben, ahol felfedezték egy ősi templom maradványait 2015-ben. 

Maria Nilsson, a svéd régészcsoport vezetője elmondta: az emberi maradványok első vizsgálatai kimutatták, hogy egyes emberek alultápláltak voltak, és az erős fizikai terhelés miatt csonttöréseket szenvedtek. A szakemberek remélik, hogy a feltárt leletek további vizsgálataiból fény derül arra, a társadalom mely rétegéhez tartoztak az eltemetettek.