San Francisco ma a világ egyik legkedveltebb turistacélpontja, és a különböző felmérések alapján az Egyesült Államok egyik legélhetőbb városa (már ha eltekintünk az iszonyúan magas lakásáraktól). Nem tudjuk, hogy mindez más névvel is így lenne-e, mindenesetre jó tudni, hogy egy ideiglenes városvezető jó helyzetfelismerésén múlt, hogy nem egy másik település viseli ezt az elnevezést.
A mai San Francisco környékét a 18. század második felében fedezték fel maguknak az európaiak, a szép fekvésű öblöt az itt letelepedő spanyol ferences szerzetesek révén nevezték el San Francisco-öbölnek. A rendház körül az 1830-as években kezdett kiépülni állandó település, ezt viszont Yerba Buenának („Jó növény/fű” – a történelmileg tájékozottabb amerikaiak a városban legendásan népszerű marihuána-fogyasztást figyelembe véve szívesen viccelődnek azon, hogy találóbb lenne az eredeti név) nevezték el a környéken gazdagon termő, mentához hasonló, gyógyhatású növényről.
A terület ekkoriban a Spanyolországtól függetlenségét elnyerő Mexikóhoz tartozott, ám szerény lakosságának jó részét a szerencsét kereső amerikai telepesek alkották, és az 1846 és 1848 között dúló mexikói–amerikai háború során az Egyesült Államok Kaliforniát is a magáénak nyilvánította. Az álmos, néhány száz fős Yerba Buenában is felvonták a csillagos-sávos lobogót a bevonuló katonák.
Amikor már biztosnak tűnt, hogy a terület az Egyesült Államoké lesz, az egyik amerikai szabadcsapat vezetője, Robert Semple egy fogságába esett spanyol földesúrral kiegyezve azt a tervet eszelte ki, új várost alapít az uraság által az öböl partján erre a célra adományozott földterületen, a települést pedig annak Francisca nevű feleségéről nevezi el. A tiszteletadás mellett arra is számított, hogy ily módon az új várost fogják a jövőben érkező telepesek a már jó hírű öböllel azonosítani, így Francisca lehet majd a környék kereskedelmi központja.
A tervek viszont Yerba Buena újonnan kinevezett amerikai elöljárójának, Washington Bartlett hadnagynak is a fülébe jutottak. Ő ugyan elvileg csak ideiglenesen tartózkodott a városkában, mégis átjárta a friss lokálpatrióta hevület, ezért úgy döntött, keresztbe tesz Sample-éknek, és 170 éve, 1847. január 30-án egy rendeletben kihirdette, hogy e naptól fogva Yerba Buenát mindenhol San Francisco néven kell emlegetni. A szövegben arra hivatkozott, hogy informálisan amúgy is ez a név volt használatban, Yerba Buenaként pedig csak a helyiek ismerik a települést. Valójában viszont arról volt szó, hogy nem akarta átengedni a szimbolikus értékű elnevezést.
A legújabb település így a spanyol donna második nevét, a Beniciát vette fel, és ma is ezen a néven létezik – természetesen minden szempontból San Francisco árnyékában. Az ügyes húzás jelentősége már a következő évben megmutatkozott: a kirobbanó kaliforniai aranyláz idején a szerencsevadászok tízezer számra özönlöttek az öböl partjaihoz, többségük pedig a jól ismert nevű San Franciscóba érkezett. A kisváros hihetetlen gyorsasággal fejlődött a környék pezsgő életű központjává, hogy aztán a századforduló idejére már a Nyugat Párizsaként emlegetett metropolisszá váljon.