A 15. és 16. században épült kenti Knole-kastély könyveinek, vinillemezeinek és padlóviaszainak szagát gyűjtik be a kutatók, hogy megőrizzék az utókornak a történelem illatait – írja az MTI. Különböző vizsgálatoknak vetik alá a tárgyakat, hogy később elő tudják állítani az illatukat laboratóriumi körülmények között.
A szagok segítenek kapcsolatot teremteni a történelemmel egy sokkal emberibb módon
– mondta Cecilia Bembibre, a University College London doktorandusza, aki Matija Strlic analitikus vegyésszel dolgozik együtt a projekten.
A kutatásuk célja, hogy azonosítsák a kulturális értékkel bíró szagokat és a dokumentálásukra alkalmas módszereket, illetve remélhetőleg meg is őrizzék őket. Strlic szerint a ma már turistalátványosságként működő délkelet-angliai történelmi épület tanulmányozása azért kulcsfontosságú, mert az ott lévő tárgyak a természetes környezetükben vannak. "Egy múzeumban vagy galériában a tárgyak ki vannak ragadva a kontextusukból, és kizárólag vizuálisan mutatják be őket."
A Heritage Science szaklapban közölt cikkükben a kutatók felidéznek egy felmérést, amelyben papírillatot szagoltattak meg egy birminghami galéria látogatóival. A megkérdezettek nem tudták, hogy mit szagolnak, de az illat leírásakor elhangzott leggyakoribb szavak a csokoládé, a fa és a kávé voltak. Előfordultak szokatlan válaszok is, például a zokni, a tömjén és a farm. A szakemberek a londoni Szent Pál-székesegyház 18. századi könyvtárának látogatóin is elvégezték a tesztet. A könyvek illatát belélegző válaszadók a fás, a dohos és az édes szavakat használták a legtöbbször.
Strlic fejéből egy évtizeddel ezelőtt pattant ki a történelmi illatok begyűjtésének ötlete, amikor megtudta, hogy a restaurátorok gyakran a lapok szaglászásával állapítják meg egy könyvtárban, hogy mely könyveknek romlik az állapota. Az elmúlt években szerzett tapasztalatai alapján Strlic ma már pusztán a megszagolása alapján meg tudja mondani egy papírról, hogy hol és mikor készült és mennyire romlik az állapota.
Strlic szerint a kutatásuk segítheti a könyvtárak romló állapotú könyveinek azonosítását. Az eredményeiket fel lehet használni egy történelmi illatarchívum létrehozására, vagy szaglószervi élménnyel lehet kiegészíteni a múzeumi tárlatokat. A teljes eltűnéssel fenyegetett, például a londoni metróban uralkodó, gyakran orrfacsaró szagokat is meg lehetne szerinte őrizni:
Talán nem épp egy kifejezetten kellemes szag, de mégis olyan, ami nagyon ismerős a számunkra.