Az eddig hittnél 115 ezer évvel korábban is, már 130 ezer éve is élhettek emberek Észak-Amerikában – állítják kutatók egy San Diegó-i ásatáson talált mamutcsont vizsgálata alapján.
Egy amerikai kutatócsoport vizsgálta meg a 130 ezer évesre datált leletet, amelyen kőeszközök által ejtett nyomok láthatók. A megdolgozott lábszárcsont és fogak mellett olyan kövek feküdtek, amelyeket a szakértők szerint kalapácsként és üllőként használtak – írja az MTI.
A kutatási eredményekről a Nature szaklap számolt be. Steve Holen, a tanulmány egyik társszerzője közölte, nincs kétsége afelől, hogy a helyszín régészeti ásatási terület. Izraeli és német szakértők szintén valószínűnek tartják, többen azonban szkeptikusak a leletet illetően.
Az úgynevezett Cerutti őslénylelőhelyet már 1992-ben felfedezték. Számos csont- és fogmaradvány feküdt egy vékony homokrétegben, pleisztocén kori, 12 méter vastag üledékrétegbe ágyazva. A csontok korát azonban csak 2014-ben sikerült speciális elemzési technikák segítségével megállapítani: 130 ezer évesek, tehát a korai jégkorszak egy melegebb szakaszából származhatnak. Holen és csapata a csontokon ugyanebből az időből eredeztethető rovásokat talált, amelyekről úgy vélik, kőszerszámoktól származó törés- vagy megmunkálási nyomok.
A csontokon és több fogon pontosan látszik, hogy ember által, szándékosan, szakszerű ügyességgel törték el
– állítja Holen. Hasonló mintázatok láthatóak kansasi és nebraskai mamutfosszíliákon, amelyek esetében kizárható a geológiai erők hatása és a ragadozók támadása.
A csontok mellett öt nagy követ találtak, amelyeket a tudósok meggyőződése szerint munkaeszközként használtak az emberek. Elméletüket elefántcsontokon végzett próbával támasztották alá: megvizsgálták, hogy ezek kőbaltával szétválaszthatók-e egy kőüllőn. A tudósok szerint a vadászok valószínűleg így jutottak hozzá a csont belsejében lévő értékes velőhöz, vagy így készítettek a csontdarabokból újabb eszközöket.
A jelenleg érvényben lévő szakértői állásfoglalás szerint a Homo sapiens legfeljebb 15 ezer éve, a legutolsó ázsiai jégkorszakban indult el az amerikai kontinensre, az alacsony vízállásnak köszönhetően a mai Bering-szoros helyén akkoriban kialakuló földhídon.
Erella Hovers izraeli paleontológus szerint lehetséges, hogy a Homo erectus, a gyenyiszovai ember vagy a neandervölgyi ember késői képviselői törték szét a megvizsgált csontokat. Egyelőre kérdéses, ezek a korai emberek hogyan kerültek a mai Kalifornia területére. Az amerikai kutatók feltételezése szerint az akkori meleg időszakban tengeri úton juthattak a kontinensre. Ázsiában és a Csendes-óceánban is vannak szigetek, amelyekre több mint 100 ezer éve eljutottak az emberek.
Friedemann Schrenk, a németországi Senckenberg Paleoantropológiai Intézet munkatársa szerint ezek az első meggyőző bizonyítékok arra, hogy a modern ember előtt is betelepültek az ember ősei Észak-Amerikába. Véleménye szerint az akkoriban Európától Szibériáig megtalálható neandervölgyi ember rokona juthatott el már ekkor a kontinensre.
"A paleoantropológiát ez az eredmény nem írja át, de kiegészíti, ami szintén nagyszabású eredmény. További kérdés, mi történt a továbbiakban ezekkel az emberekkel: valószínűleg jött még egy jégkorszak" – tette hozzá Schrenk.
Ha a 130 ezer éves dátum valódi, akkor ez az amerikai archeológia egyik legnagyobb felfedezése
– mondta John McNabb, a Southamptoni Egyetem szakértője.