Egy új módszerrel több ezer éves egyiptomi múmiák DNS-ét sikerült elemeznie egy kutatócsoportnak – írja a Verge.

A vizsgálat fő tanulsága, hogy az ókori egyiptomiaknak genetikailag kevés közük van a ma ugyanazon a területen élőkhöz, sokkal inkább hasonlítanak a Közel-Kelet népeihez, például Izrael, Libanon és Szíria lakosságához. Az elemzett mintákban például egyáltalán nem volt DNS a szubszaharai Afrikából, holott a mai egyiptomiak 20 százalékának vannak ilyen génjei. A kutatást vezető Johannes Krause szerint a modern kori variáció a későbbi korokban felpörgő kereskedelemnek vagy az Iszlám terjedésének lehet köszönhető.

A kutatás igazán nagy eredménye viszont nem is maguk a megállapítások, hanem hogy egyáltalán sikerült múmiák DNS-ét megbízhatóan azonosítani és elemezni. A tudósok ugyanis egészen a közelmúltig úgy gondolták, hogy a múmiák nem is őriztek meg emberi DNS-t az utókornak. 2010-ben aztán egy kutatócsoport megpróbálkozott 16 múmiából DNS-mintát venni, de nem tudták magabiztosan szétválogatni a valóban az ókorból származó genetikai maradványokat a későbbi szennyeződésektől.

A Nature Communications szaklapban megjelent friss tanulmányban viszont egy új módszert használtak a szekvenáláshoz, így sokkal pontosabb eredményt sikerült elérni. Összesen 151 múmiát vizsgáltak meg, amelyek egy Kairótól 100 kilométerre délre fekvő helyről kerültek elő 20. század eleji ásatásokról, és a radiokarbonos kormeghatározás szerint egy 1300 éves periódus különböző időpontjaiból származnak. 90 múmia DNS-ét sikerült csontokból és fogakból szekvenálni, de csak három genomja bizonyult teljesnek – rájuk összpontosított a vizsgálat.

A szekvenálás meglehetősen alapos volt: a kutatók először mindenféle eredetű DNS-t megvizsgáltak a mintákban, majd izolálták azokat, amelyek emberi maradványok lehetnek, aztán olyan sérülési mintázatokat kerestek bennük, amelyek csak a nagyon régi DNS-re jellemzők, így kizárva minden mást.