2017. június 3., szombat 17:03
“Tudtuk, hogy a világ már soha nem lesz olyan mint azelőtt. Néhányan nevettek, voltak páran, akik sírtak, a többség csendben maradt. Nekem eszembe jutott egy sor a hinduk szent könyvéből, a Bhagavad-Gitából, amikor Visnu próbálja a herceget rábeszélni, hogy tegye, amit tennie kell. Hogy meggyőzze, magára öltötte sokkarú alakját és így szólt: Most én lettem a halál, a világok pusztítója. Azt hiszem, így vagy úgy, mindannyian erre gondoltunk” – így idézte fel az 1945. július 16-án végrehajtott első amerikai nukleáris robbantást Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az atombomba egyik atyja egy 1965-ös tévéinterjúban.
A Trinity-kísérletet, azaz az első kísérleti atomfegyver-robbantást rövidesen két éles bevetés követte: 1945. augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobtak egy-egy atombombát a Japánt támadó amerikaiak. A hindu mitológia Oppenheimer által hírhedtté tett szavait, amik hátborzongató egszerűséggel kötik össze a három eseményt, választotta mottóul a Sziklakórház Atombunker Múzeum június elsején nyílt időszaki kiállítása.
Az egyedülálló kiállítás a Hirosimát és Nagaszakit ért, máig vitatott értelmű támadásoknak állít emléket, amihez a sziklakórház nyomasztó földalatti bunkere szolgál tökéletes helyszínül. A tárlaton eredeti tárgyak is láthatóak a Hirosima Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum gyűjteményéből, ezek képezik a kiállítás igazán fontos részét. A megégett, megrongálódott, eldeformálódott tárgyakhoz személyes történetek kapcsolódnak, így túl azon, hogy sokkoló közelségbe hozzák az atomfegyverek pusztító hatását, mélyen megérint a beléjük égett szenvedés, a belőlük sugárzó halál. Nagyképes beszámolónk a hazánkban még ilyen formán soha be nem mutatott hátborzongató tárgyi emlékek közül mutat be néhányat.
A híres
hirosimai létrát idézi az egyik helyiség kialakítása.
(Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Legalább 129 ezer halálos áldozata volt a két atomtámadásnak. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Három speciális tárló három hirosimai épületmaradvánnyal. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Egy elpusztult épület vasalata a kiállítás tárgyai között. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A kiállítás legszívszorítóbb része, ami megmaradt személyes tárgyakat mutat be a Hirosimai Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum gyűjteményéből. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Egy viszonylag épségben megmaradt szakés palack, amit Nagaszakiban találtak, 600 méterre a hipocentrumtól. Az erős hőhatástól sötét égésnyomok jelentek meg a porcelán mázas felületén. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Ezt a hő hatására eldeformálódott vizespalackot Nagaszakiban találták a hipocentrum közelében. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A 12 éves Watanabe Reiko ételhordóját 550 méterre a hipocentrumtól találta meg a kislány édesanyja, Taka. A dobozban még benne van az elszenesedett ebéd – rizs és bab. A hirosimai kislány eltűnt a robbanásban. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Nagaszaki: ezt az órát 900 méterre a hipocentrumtól találták meg. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A hirosimai robbanás tüze tejesen leolvasztotta a festéket erről a szoborról, ami egy családi ház dísze volt. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A kiállítás egyik folyosóján térképek mutatják más városokban milyen területeket pusztított volna el egy hasonló atomrobbanás. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Nagaszaki: az Urakami székesegyház romjai közt talált kegytárgy. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Nagaszaki: az Urakami székesegyház romjai közt talált kegytárgy. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Sugárellenőrző pont. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az egyik hosszú folyosón a túlélők rajzaiból látható válogatás. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Barack Obama amerikai elnök által hajtogatott origami daru a hirosimai múzeumból. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az ártatlan áldozatokat jelképező origami darvakkal zárul a kiállítás. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)