A Kaliforniai Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen körülmények között éltek hétezer éve a vadászó-gyűjtögető népek az Andokban. Mint megállapították, a helyiek egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat: az oxigénhiányt, a szélsőséges időjárást és a hideget is – írja az MTI.

A tudományos közösségben régóta vitatják, hogy a korai ember képes volt-e egész évben elviselni az Andokban uralkodó körülményeket. Randall Haas, a Royal Society Open Science-ben közölt tanulmány társszerzője szerint a nagy tengerszint feletti magasság komolyan megterheli az emberi szervezetet; nem véletlen, hogy az Andok és Tibet térsége az, ahol az ember utoljára megvetette a lábát.

A régészekből és geokémikusokból álló kutatócsoport most öt különböző tudományos bizonyította, hogy az emberek bírták az állandó magaslati létet. A kutatók meglepődtek, hogy mind az öt tudományos vizsgálat ugyanazt az eredményt hozta. A legmeglepőbbnek azt tartották, hogy a korai emberek csontjain végzett izotópos vizsgálatok is az állandó magaslati lét egyértelmű jeleit mutatták.

A kutatók 539 tárgyi leletet és 16 férfi, nő és gyermek csontjait vizsgálták meg annak megállapítására, hogy a Soro Mik'aya Patjxa régészeti lelőhelyen élt vadászó-gyűjtögető népek vajon egész évben Peru magaslati területein éltek-e.

A tanulmány szerint a lelőhely és az alacsonyan fekvő területek közötti gyalogos távolság több mint 80 óra, ráadásul 240 kilométernyi rögös hegyvidéken. A szakemberek szerint egy ilyen utazás nagy valószínűséggel kivitelezhetetlen gyermekekkel és idősekkel.

Egyértelműnek tűnik, hogy ez a vadászó-gyűjtögető népcsoport már több mint hétezer évvel ezelőtt megoldotta a magaslati léttel járó problémákat.

– mondta Haas. A kutatók a következő lépésben azt fogják vizsgálni, hogy pontosan mennyivel korábban és hogyan vetették meg a lábukat a területen, amely később az alpaka háziasításáról, a burgonya- és quinoatermesztésről vált híressé.