Az ország lerombolt északi részéről menekülő zsidók ezreit fogadhatták be Jeruzsálemben 2700 évvel ezelőtti pecsétek tanúsága szerint – írja az MTI a Times of Israelre hivatkozva. Az online napilap azt írja, a pecséteket régészek tárták fel a városban folyó ásatásokon.

A több tucatnyi pecsét az első jeruzsálemi szentély idejéből, 2700 évvel ezelőttről származnak. A Júdai Királyság és az Izraeli Királyság neveit vegyesen használták a pecséteken. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy a város befogadta a lerombolt északi királyságból menekülő zsidókat.

Az ásatásokat vezető Ortal Chalaf és Joe Uziel régészek szerint szervezettségre és kiépített bürokráciára utalnak a pecsétek, amikkel a hivatalos iratokat, leveleket zárták le. A nedves agyagból kialakított pecsétekbe eleinte képeket és jeleket nyomtak. Később – nagyjából időszámításunk előtt 700-tól – már hivatalos méltóságok neveit írták betűkkel.

A pecséteken megtalálták az Izraelben ma is használatos Pinhasz nevet és az Ahiav ben Menahem nevet, amit az északi Izrael királyság királyai viseltek. Ez azt jelzi, hogy a lerombolt északi területekről sokan a Júdai Királyságba menekülhettek, sőt letelepedésük után ott magas hivatalokat is szerezhettek.