Több évtizednyi titkolózás után nyilvánosságra hozták a Kennedy-gyilkosság aktáit. A JFK feljegyzések törvényét még George H. W. Bush írta alá 1992-ben; ez kimondja, hogy a Kennedy-gyilkosság több mint 3600 dokumentumát legkésőbb 2017 októberéig nyilvánossá kell tenni. A határidő csütörtökön járt le, de Trump az utolsó pillanatban – nagyrészt a CIA, az FBI és más hárombetűs ügynökségek nyomására – visszatartotta a legbizalmasabb anyagok nagy részét, további hat hónappal toldva meg a titkosítást.
Hiába táncolt vissza Donald Trump az utolsó pillanatban, az amerikai Nemzeti Levéltár így is több ezer oldal nyomozati anyagot hozott nyilvánosságra. Egyúttal azt is világossá tették, hogy nem fogják kommentálni a felmerülő összeesküvés-elméleteket. Leszögezték, hogy nekik ez nem feladatuk; az értelmezést meghagyják a kutatóknak.
A 3150 különböző dokumentum nagy része ismeretlen anyag, de a kutatók nem hiszik, hogy ezek megváltoztatják a Warren-bizottság döntését, ami 1963 és 1964 között a merénylet vizsgálatával foglalkozott. A bizottság szerint Lee Harvey Oswald, az amerikai tengerészgyalogság egykori lövésze, későbbi szovjet dezertőr magányos gyilkos volt, aki egyedül hajtotta végre a merényletet. Oswaldot később egy dallasi éjszakai klub tulajdonosa, Jack Ruby lőtte le a kamerák előtt.
Egy 1979-es felülvizsgálat nem találta elég alaposnak a nyomozást, és felvetette, hogy egy összeesküvés történhetett; már nem zárták ki, hogy egy másik lövész is segíthette Oswaldot. A bizottság vizsgálata alapján felmerült, hogy a Kennedy-gyilkosságban a CIA, a kubai kommunisták, szovjet ügynökök, illetve a maffia is érintett lehet.
Az alábbi, folyamatosan bővülő összeállításban a nyilvános dokumentumokból szemezgettünk.
A nyomozás kezdeti állása azt az eredményt, hozta, hogy valószínűleg nem a kubai kommunisták állnak a merénylet mögött.
„A bizottság nem hiszi, hogy Castro meggyilkoltatta volna Kennedy elnököt, mert egy efféle akció, ha kiderül, ürügyet biztosított volna az Egyesült Államoknak Kuba elpusztítására. Nem érte volna meg a kockázatot.”
Amikor 1978-ban Kubába látogattak, Fidel Castro azt mondta az amerikaiaknak, hogy az országa nem érintett a Kennedy-gyilkosságban. Ugyanakkor egy 1963-as CIA-dokumentum szerint Kuba amerikai nagykövete boldog megkönnyebbüléssel vette tudomásul a merényletet.
Egy 1964-es FBI-dokumentumban szó esik egy találkozóról, ahol kubai száműzöttek arról vitáznak, hogy mekkora vérdíjat tűzzenek ki Fidel Castro, Raúl Castro és Ernesto Che Guevara fejére.
„Úgy érezték, a 150 000 dollár FIDEL CASTRO meggyilkolásáért, plusz 5000 dollár a költségekre túl magas lenne”
– írja a dokumentum. Egy későbbi találkozón az egybegyűltek így módosították a fejpénzt: százezer dollár Fidel Castróért, 20 000 dollár Raúlért és 20 000 dollár Che Guevaráért.
A CIA-nek volt saját terve Fidel Castro eltávolítására; ez volt az Operation BOUNTY. (A bounty szó vérdíjat jelent, amit fejvadászok kapnak.) A művelet célja az lett volna, hogy élve vagy halva, de eltávolítsák a hatalomból a befolyásos kommunistákat, és fizessenek tisztes jutalmat mindenkinek, aki ebben segítené őket.
A terv szerint a CIA röpcédulákat szórt volna szét Kuba fölött, így tudatva a lakossággal, hogy vérdíjat tűztek ki a magas rangú kommunisták fejére. Aki hitelt érdemlően tudta bizonyítani (például a hulla párttagkönyvével), hogy eltette láb alól az illetőt, a célszemély rangjának megfelelő jutalmat kapott. Egy kubai kormánytisztviselő 100 000 dollárt ért, egy osztályvezető 57 500-at, de Fidel Castróért csak két centet kínáltak.
Az FBI 1960. január 22-i keltezésű dokumentuma beszámol egy amerikai kongresszusi képviselő megvesztegetéséről, illetve a hatalmától megfosztott kubai diktátor, Fulgencio Batista Egyesült Államokba szöktetéséről. Az információkat egy Miamiban dolgozó fegyverkereskedőtől kapták. Szerinte a Batista letelepedésének biztosításáért kapott 150 000 dollárt Abraham Multer képviselő és egy Miami Beach-i ügyvéd kapta volna; cserébe Batista két társával Amerikába szökhetett volna. Az FBI nekilátott az ügy kivizsgálásának, de Batista visszautasította az ajánlatot.
A CIA-nek változatos tervei voltak Castro megbuktatására. Az 1962-es terv, az Operation Mongoose például azt tűzte ki célul, hogy egy ismeretlen biológiai ágenssel fertőzzék meg a termőföldeket, hogy a kubaiak természetes okokra és ne idegen hatalmak beavatkozására gyanakodjanak.
A szovjetek úgy tartották, hogy Oswald egy „ideggyenge mániákus, aki hűtlen volt a hazájához és minden máshoz” – legalábbis a szovjetek reakcióival foglalkozó FBI-dokumentum szerint. Ebben az áll, hogy a szovjet tisztviselők is attól tartottak, hogy a Kennedy-gyilkosság egy összeesküvés lehet. A Központi Bizottság arra gyanakodott, hogy a Kennedyt váltó alelnök, Lyndon B. Johnson egy szélsőjobboldali puccs vezetője lehet, és ő áll a merénylet mögött. Amiatt is aggódtak, hogy az ügy világháborúhoz vezethet:
„A forrásunk azt is megjegyezte, hogy a szovjet tisztviselők amiatt aggódnak, hogy vezető nélkül egy felelőtlen tábornok az Egyesült Államokban rakétatámadást indíthat a Szovjetunió ellen.”
Az egyik dokumentum arra is kitér, hogy a CIA és az FBI közti rivalizálás és feszültség – ami a mai napig érezhető – már a hatvanas években is megvolt. Az FBI igazgatója, J. Edgar Hoover megjegyezte, hogy
„egyre többet árulunk el a CIA-nek a belföldi műveleteinkről, és mindig a mi rovásunkra. Véget akarok vetni ennek.”
Egy 1960-as FBI-dokumentum megemlít egy méregdrága hollywoodi kurvát (high-priced Hollywood call girl), akit Fred Otash, egy jól ismert Los Angeles-i magánnyomozó keresett fel. Otash olyan szexpartikról érdeklődött, amiken nemcsak John F. Kennedy szenátor vett részt, hanem sógora, a színész Peter Lawford, illetve Frank Sinatra és Sammy Davis Jr. is. A dokumentum szerint a lány
„azt mondta az ügynököknek, hogy nem volt tudomása efféle indiszkrécióról.”
Az FBI nagy erőkkel próbált felkutatni egy Kitty néven emlegetett sztriptíztáncost, akinek a vezetékneve ismeretlen. A fájl szerint egy másik táncosnő, Candy Cane azt mondta, hogy Kitty jó kapcsolatban volt Jack Rubyval. Lon Cornman, aki a szórakoztatóipari művészek céhének ügynöke volt New Orleansben, azt mondta az FBI-nak, hogy csak egy sztriptíztáncosnőt ismert, aki Kitty néven dolgozott a városban: Kitty Raville-t, aki 1963 augusztusában vagy szeptemberében öngyilkos lett.
Egy 1964 májusából származó FBI-dokumentum arról ír, hogy egy informátor arról tájékoztatta őket: dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a demokrata párti elnök, Lyndon B. Johnson a politikai karrierje kezdetén a Ku-Klux-Klan tagja volt Texasban. A bizonyító erejű dokumentumokat nem csatolták.
Egy 1964 áprilisából származó feljegyzés szerint J. Edgar Hoover utasította az FBI-t, hogy vizsgálják ki, találkozott-e J. D. Tippitt dallasi rendőrtiszt és Jack Ruby a Carousel Clubban, valamikor a merénylet előtt. Maga Hoover szkeptikusnak tűnt az ügyben.
Az FBI éveken át figyelte az amerikai kommunista szervezetek tevékenységét – még a levegőben volt az ötvenes évek mccarthysta boszorkányüldözése. A Dallasban megfigyelés alatt tartott Kommunista Párt annyira jelentéktelen volt, hogy mindössze öt-hat tagot számlált; a gyűléseiket épp ezért gyakran egy autóban tartották. Több dokumentum is foglalkozik a Kommunista Párt gyűléseivel, amiket Kennedy meggyilkolása után rendeztek; a nyomozók arra voltak kíváncsiak, hogy a kommunisták érintettek-e a gyilkosságban.
A Mexikóvárosban lehallgatott telefonhívás szerint Oswald 1963. szeptember 28-án elment a szovjet nagykövetségre, és beszélt a konzullal, Valerij Vlagyimirovics Kosztyikovval. Oswald később, október 1-én is felhívta a követséget, bemutatkozott – törve beszélte az oroszt –, és arról érdeklődött a telefont felvevő személytől, hogy „van-e már valami hír a washingtoni távirattal kapcsolatban”. A CIA dokumentumai szerint Kosztyikov a KGB tisztje volt, és a 13-as részleg (Department 13) tagja. Ez az egység felelt a szabotázsért és a merényletekért.
A New Orleans-i divízió 1963. augusztustól októberig született feljegyzéseiben szóba kerül, hogy az ügynökök szem elől vesztették Oswaldot, és keresni kezdték, elsősorban Dallas környékén.
Hoover FBI-igazgató feljegyzése szerint az FBI előre figyelmeztette a dallasi rendőrséget, hogy Oswaldot valaki megpróbálhatja eltenni láb alól:
„Az Oswald-ügyben már nincs több szufla, a halálát leszámítva. Múlt éjjel egy telefonhívást kaptunk a dallasi irodánkban. Egy nyugodt hangon beszélő férfi azt mondta, hogy tagja volt egy bizottságnak, ami Oswald megölését szervezte. Értesítettük a rendőrfőnököt, aki biztosított róla, hogy Oswald megfelelő védelmet kap. Amikor a következő reggel ismét felhívtuk, hogy figyelmeztessük az Oswald elleni erőfeszítésekre, ismét biztosított róla, hogy megfelelő védelmet kap. Ez viszont nem történt meg.”
Hoover elismerte, hogy nincsenek konkrét információi a férfiról, aki lelőtte Oswaldot, ugyanakkor megjegyezte, hogy Jack Ruby valódi neve Rubenstein; hogy pletykáltak az alvilági kapcsolatairól; és utalt rá, hogy a hírek szerint homoszexuális lehet. (Maga Hoover közismert rasszista és homofób volt.)
Az FBI egy ügynököt küldött Oswald halálos ágyához, hátha megtudhat valamit. Nem járt sikerrel.
Hoover azt mondta Nicholas Katzenbach legfőbb ügyésznek: attól tart, hogy elszabadulhatnak a pletykák és az összeesküvés-elméletek. Megjegyezte, hogy Oswald felhívta a kubai követséget Mexikóvárosban, és levelet küldött a szovjet követségnek is, amiben vízumot kért tőlük.
„Ami miatt aggódom, és Mr. Katzenbach is, hogy legyen valami, amivel meggyőzhetjük a közvéleményt, hogy Oswald a valódi merénylő” – írta Hoover.
Kertész Róbert, az MTI tudósítója ezt írja:
John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolása előtt nem egészen fél órával rejtélyes figyelmeztetést kapott egy vidéki brit lap arról, hogy hamarosan valamilyen „nagy hír” várható.
A Kennedy-gyilkosságról újonnan nyilvánosságra hozott aktatömeget szemlézve a BBC brit közszolgálati médiatársaság bukkant rá pénteken egy feljegyzésre, amelyet 1963. november 26-án, négy nappal a dallasi merénylet után küldött James Angleton, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettese J. Edgar Hoovernek, az FBI akkori igazgatójának.
A feljegyzés szerint a brit elhárítás arról tájékoztatta az FBI-t, hogy a merénylet napján, 1962. november 22-én, brit idő szerint 18:05 órakor a Cambridge News című regionális újság vezető riporterét valaki felhívta, és azt tanácsolta neki, hogy hamarosan lépjen kapcsolatba az Egyesült Államok londoni nagykövetségével, „ha valami nagy hírt akar hallani”. A hívó ezután letette a telefont.
Az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzése szerint a riporter - miután befutottak a dallasi merényletről szóló első hírek - értesítette a hívásról a cambridge-i rendőrséget, a cambridge-i rendőrség pedig a brit elhárítást.
Az ügy fontos mozzanata, hogy az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll a FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Angleton hozzáteszi, hogy az MI5 „rendes, lojális személyként” tartja nyilván az újságírót, akiről nincsenek biztonsági kockázatra utaló adatok.
Régóta ismert tény (pontosabban: régóta emlegetett pletyka), hogy a CIA tetemes összegekkel támogatta a kommunisták elleni harcot, ráadásul nemcsak pénzzel, hanem fegyverrel és felszereléssel is ellátta a latin-amerikai gerillákat. Ha kíváncsi rá, hogy az egyes résztvevők mennyi fejpénzt kaptak az antikommunista akcióikért, nézze meg ezt, ezt és ezt a dokumentumot; itt fejenként, centre pontosan lebontják a költségeket.
... a CIA felelősségét firtatja az ügyben.
1975-ben Richard Helms, a CIA akkori igazgatója beszámolót tartott az ügynökség éves működéséről az elnöki bizottság előtt. Miután megtárgyalták a vietnami eseményeket, David Belin, a bizottságban dolgozó ügyvéd rátért a Kennedy-gyilkosság ügyére.
Nos, a vizsgálataim utolsó szakasza azokkal a vádakkal foglalkozik, hogy a CIA valamilyen formában érintett volt egy Kennedy elnök meggyilkolására irányuló összeesküvésben. A Warren-bizottság működése idején ön volt a tervezési igazgató, igaz?
– kérdezte Belin, amire Helms igenlő választ adott.
Van Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatban bármilyen információ, ami arra utalna, hogy Lee Harvey Oswald valamilyen formában ügynök vagy a CIA ügynöke volt...
... és a dokumentum ezen a ponton megszakad.
(Borítókép: UniversalImagesGroup / Getty Images)