Emmanuel Macron francia államfő több évre kölcsönadja az angol történelem talán legfontosabb eseményére emlékező Bayeux-i faliszőnyeget. A legendás műkincs, ami az 1066-os hastingsi csatát ábrázolja, és már jó 950 éve nem hagyta el a kontinenst.
Az elnök hivatalosan a csütörtökön kezdődő, Theresa May angol miniszterelnökkel tartott csúcstalálkozóján jelenti be, hogy a falikárpit 2022-ben, a bayeux-i múzeum restaurálásának kezdetén ideiglenesen átköltözik Nagy-Britanniába. A legesélyesebb vendéglátónak a British Museumot tartják, de a brit bukmékereknél fogadni lehet a westminsteri apátságra, a canterbury érseki katedrálisra, de Hastings városi múzeumára is.
A döntés fontos gesztus Theresa May számára, mivel azt hirdeti, a francia-brit kapcsolatok a Brexit után is erősek maradnak. A húzás tökéletesen beillik Emmanuel Macron imázsépítő kampányába is, mely csak úgy hemzseg a szimbolikus gesztusoktól: a katonák iránt vonzódó Donald Trumpot katonai parádéval nyűgözte le, európai reformelképzeléseiről tartott beszédéhez az Akropolisz szolgáltatta a hátteret.
A francia elnök szimbolizmus iránti vonzalmát el is ismeri:
A modern politikának újra fogékonnyá kéne válnia a szimbolizmusra. Szükségünk lenne egy újfajta politikai hősiességre, a nagy elbeszélések teremtésének képességére.
És hát a Bayeux-i falikárpitba valóban egy nagy elbeszélést szőttek bele: azt a hastingsi csatát, mely során Hódító Vilmos normannjai legyőzték II. Harold angol királyt, és megszállták az országot. A győzelmet követően normannok teljesen lecserélték az angolszász egyházi és világi elitet, viszont egyfajta modernizációt is végrehajtva új utakra terelték az addig kicsit periferikus országot. A kárpit készítésére valószínűleg nem is a Normandiában található Bayeux-ban került sor, hanem valahol Dél-Angliában, az 1070-es években. De az tény, hogy Odo, Bayeux-i püspök, Kent earl-je, és nem mellesleg Hódító Vilmos féltestvére rendelte meg. A diadal 75 különálló jelenetben való elmesélésével tulajdonképpen ez az egyik legősibb képregény, 26 emberi alak, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület és 41 hajó részletgazdag felvonultatásával pedig egyben az egyik legfontosabb középkori vizuális forrás.
A Bayeux-i városi múzeumban őrzött falikárpit angol földre kerülése beindíthatja a nemzeti-kulturális ereklyék kölcsönzését: máris szó van arról, hogy a British Museum átküldené a Csatornán a hieroglifák megfejtéséhez nagy segítséget adó háromnyelvű rosette-i követ, mely az 1801-es egyiptomi visszavonulás idején került a britek kezébe – egy ilyen lépésre mondjuk nagyon megharagudna Egyiptom, hiszen az ország már évek óta kéri Nagy-Britanniától a vlaóban őt illető műkincs visszaadását.