Északnyugat-Szíriában egy 3000 éves templomot rongáltak meg török harci repülők egy légitámadásban. Az Afrin kanton kurd milíciái elleni háborúban részt vevő gépek Ajn Dara településének ismert műemlékének számító neo-hettita kegyhely 60 százalékát elpusztították. A még a múlt hét végén történt támadásról a londoni székhelyű ellenzéki Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja és a damaszkuszi kormányzat műemlékvédelmi hivatala is beszámolt. A műemlékvédelem kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a támadást, mely
a török rezsim szíriai identitás és a szíriai emberek múltja, jelene és jövője iránti gyűlöletét és barbár hozzáállását tükrözi.
A templom feltárása 1955-ben kezdődött, miután véletlenül felszínre került a templom egyik bazalt oroszlánszobra. A 80-as években végződött ásatás a kor egyik tudományos szenzációjának számított, mivel az időszámításunk előtt 1300 ás 700 között működő kegyhely számos vonásában emlékeztet Salamon jeruzsálemi templomára, mely azonban – mivel i. e. 586 körül Nabu-kudurri-úszur babilóniai hadai elpusztították - csak a Királyok könyvének leírásából maradt az utókorra. Ajn Dara templomát a Hettita birodalom elpusztítása után Termékeny Félhold északnyugati csücskébe költöző népek – valószínűleg arámiak – építették, és valamelyik népszerű közel-keleti entitásnak, Istárnak, Astarténak, netán Baal-Hadadnak szentelhették.
Nem Ajn Dara az első régészeti emlék, mely súlyos károsodásokat szenvedett a szíriai polgárháborúban. Az Iszlám Állam például tudatosan pusztította a „pogány” emlékeket, hogy így keltsen megbotránkozást a nemzetközi közvéleményben, de közben számos ásatást szponzorált, hogy a műkincseket az illegális piacon tudja értékesíteni. A Kalifátus egyik legismertebb szíriai propagandaáldozata Palmüra romvárosa volt, melyet 2015-ös elfoglalása után állítólag szinte a földdel tettek egyenlővé, de azután amikor visszafoglalták, a régészek megállapították, hogy „a terület összességében jó állapotban van”.