Egy kétezer éves szentélyt tártak fel az Innsbrucki Egyetem kutatói egy Lienz közeli ásatáson. A Frauenkloster Bühel (a női kolostor halma) területén ma erdő áll, de kétezer éve népszerű zarándokhely volt. A szentélyt egy több száz méter hosszú, 80 centiméter vastag, vélhetően két méter magas fal vette körbe.

A kultuszhely első virágzása az időszámítás előtti I. századra tehető. A nyomok szerint az időszámítás előtt 16-ban történt római hódítás után a szentély továbbra is fogadta a hívőket, legalábbis a régészek nem találtak arra utaló jeleket, hogy megszakadt volna a működése. Úgy vélik, gyorsan alkalmazkodott a rómaiakhoz és azok új isteneihez. 

Az ORF televízió szerint több száz, istenségeket ábrázoló figura is felszínre került. Az ón-ólom ötvözetből készült kis fogadalmi szobrocskák lefedik szinte a teljes antik istenvilágot az istenek atyjától, Jupitertől és feleségétől, Junótól kezdve Merkúron, a kereskedelem istenén, Vénuszon, a szerelem istennőjén és Marson, a háború istenén át egészen Viktóriáig, a győzelem istennőjéig. 

A legtöbb szobor a római hódítás utáni első századból való. Több érmét is találtak, amik áldozati adományként kerülhettek a szentélybe. A Gerald Grabherr vezette régészeti csoport a szentélytől távolabb egy templom alapjaira bukkant, amit fából építhettek. A szakértők szerint a templom látótávolságban volt Aguntum római várostól, és főként a köznép használta.

(MTI)