Az anglius nép igen furcsa náció
Nagy költekezései miatt bocsátották el Cambridgeből az amerikai milliárdos unokáját, tékozlókat nem nevelnek angol egyetemen. Itthon közel a megállapodás a román nemzetiségi komitével, de Tisza István merev álláspontja nehezíti a békekötést. Albánia német uralkodója fogadására készül, a herceg hetvenmilliós magánvagyona is növeli az iránta lévő szeretetet. Esti Ujság, 1914, január 23.
Cambridge
No az már szent, hogy az anglius nép igen furcsa egy náció. Az ugyan minálunk is megesik, hogy anyagi ok miatt a diákot nem veszik föl az egyetemre: de mikor és miért történik az ilyesmi? Természetesen akkor, ha a diák szegény és nem tudja megfizetni a tandijat. Már most tessék elolvasni, mi történt abban a furcsa Angliában? A világhirü cambridgei egyetem rektora utasítást kapott a kultuszminisztertől, hogy
az egyetem hallgatói közé, akik nem csak együtt tanulnak, de együtt laknak is, ne vegyen föl olyan diákot, aki többet költ egy esztendőben kétezernyolcszáz koronánál. Ennyi éppen elég, hogy egy cambridgei diák rendesen megélhessen belőle. Aki többet költ, az tékozol. Tékozlókat pedig nem nevelnek az angol egyetemeken.
A rendeletre a hires amerikai milliárdos, Morgan unokája adott alkalmat, aki mázsaszámra költötte a sterlinget. Igaz, hogy hála a megboldogult nagypapának, volt és van miből. A fiatal urnak mégis kéretlenül távozási bizonyitványt adtak arról, hogy „nem kivánatos bevándorló” a cambridgei egyetemen. Hazaküldték Amerikába. Ott mulathat a pénzén, ahogy akar.
Meglesz a béke? A román komité tanácskozása
A román nemzetiségi komité tagjai között még mindig vannak ellentétes nézetek. Mindazonáltal valószinü, hogy a mai tanácskozás a román nemzetiségieknek a magyarsággal való békés együttmüködése alapját veti meg a magyar állameszme elismerésének elve szerint.
Legnehezebb volt az oktatás kérdésében a megegyezés, mert e tekintetben a komité több tagja rendkivül rossz néven vette Tisza István gróf miniszterelnök merev álláspontját. Ezzel szemben az egyházi tekintetben nyujtandó kedvezmények jó hatással voltak a komité tagjaira. A mai tanácskozáson a komité foglalkozni fog azzal a kérdéssel is, hogy a megállapodás létrejöttével mennél elöbb összehivják a román nemzetiségi kongresszust és ott kihirdessék a megkötött békét. A kongresszust Nagyszebenben fogják megtartani. Román nemzetiségi politikusok szerint
a főnehézség abban van, hogy azok, akik a békekötéstöl huzódnak, bizonyos biztositékokat akarnak arra nézve, hogy a mai kormány, vagy esetleg a mai kormánynak az utóda valóban meg is fogja tartani azokat a dolgokat, amiket most Tisza István gróf itél nekik.
Ezt a kivánságot közölték is Tisza István gróffal, aki kijelentette, hogy semmiesetre se járulhat hozzá ahhoz, hogy a románoknak tett igéretek törvénybe iktassanak. A magyar kormány hajlandó bizonyos intézkedésekre eddigi törvényeink alapján, de egy uj törvényt alkotni a nemzetiségi kérdésről, vagy pláne a román kérdésről, semmi szin alatt nem hajlandó.
A hercegváró Durazzo
Durazzóban nagyban készülődnek Wied herceg fogadására, a herceg már el is indult, hogy jövendő uralkodásának helyére utazzék. Durazzónak az a legfőbb célja, hogy a ma történelmébe szint és szépséget vigyen be. Tegnap még daliás bégek üdülőhelye volt ez a város, ma már hemzseg a marcona fegyveresektől. A kietlen külsejü kikötőben, mely sem szép parti utcákat, sem rakodópartokat nem tár a szemlélő elé, nemzetközi flotta vesztegel: dalmát, török, olasz, görög hajók, mindenféle tengeri alkotmányok és közöttük a Lloyd gőzösei. Most ez a nagy multu, de apró fészek Európa szent akarata szerint hirtelen egy ország fővárosa lesz. A halott város fölébredt.
A derék albánok, a hajómunkások és vámszedők nem tudják elképzelni, hogy valaki bármilyen módon nem tartozik jövendő uruk udvarához. Folyton csak ő rá gondolnak. Wied herceg képe ékesíti a cukorkaboltokat és a szobák falait is. A herceg akarata szerint már itt tartózkodik az udvari népség, a melyet Durazzó lakossága máris szájtátva bámul, bár azt egyelőre csak a palota kőmüvesei képviselik.
Mérnök tetszik lenni, uram? Talán a herceg szolgálatában?
A munkavezetők németül osztogatják a parancsokat, némelyik munkás aztán olaszra forditja a német szót. A bábeli toronyépítés körülbelül ilyen zavaros lehetett. A palota előtt lipcsei társaság állitotta föl a mozigépet. Első film: a herceg Potsdamban svadronjának élén; második film: a herceg meglátogatja a német császárt; harmadik film: a herceg otthonában, lakájok tömegében, gyermekeivel és feleségével. Belépődijat senki nem fizet, a mozit a propaganda fizeti s a deszkabódé sohasem üres.
De ki fizeti a nagy készülődés költségét? Ez az egész dolog magva. Ha a herceget ilyen nagy bizalommal és szeretettel várják, azt annak kell tulajdonitani, hogy a herceg személyében minden albán azt a bizonyos hetven milliónyi magánvagyont látja. A posta, a sok formaruha, a restaurált palota ugyszólván jelzálogai a jövendő kincsnek.