A zsidóság és az ősmagyarok
A hettitákra alapozhatjuk keleti politikánkat: a magyar és a zsidó őstörténetet is átírhatják a legujabb archeológiai ásatások • Meghalt Feszty Árpád, a honfoglaló magyarság népszerű piktora • Patkányok fenyegetik Makó közegészségét. Esti Ujság, 1914, junius 2.
A zsidóság és az ősmagyarok
Az angoloknak, amerikaiaknak és a németeknek semmi közösségük nincsen Ázsia ősi történetével, mégis néhány évtized óta lázas tudományos munkásság folyik, hogy az évezredekkel ezelőtt nyomtalanul eltűnt ázsiai birodalmaknak emlékét feltárja. Mi egy-két tudományos expedícióval megpróbáltuk ugyan a magyarok eredetét felkutatni Középázsiában, de ezek különösebb eredménnyel nem szolgáltak. Az érdeklődés teljesen ellankadt és az őstörténelmi kutatás most teljesen pang hazánkban. Ugyszolván mi vagyunk az egyedüli kulturnemzet, amelynek nincsen archeológiai expedíciója és telepe Ázsiában.
Hamarosan helyrehozhatjuk azonban ezt a mulasztást. A Földközi-tenger északkeleti sarkában lévő Kilikia ugyanis keleti politikánknak uj célpontja s ez közel van a hettita birodalom egykori fővárosához, melyet most tárnak fel angol tudósok.
Ha sikerülni fog a talált hierogliefeket kibetűzni, őstörténetünket érdeklő szenzációs adatokra van kilátásunk.
Sok adat van ugyanis arra, hogy a hettiták ugyanazok a szkíthák, akiknek utódai sok vándorlás és háboruskodás után mint szittya magyarok jelennek meg a történelem porondján.
Ugyanilyen érdekességű ennek a hettita népnek tudományos kutatása a zsidóság őstörténetére nézve is, mert a legszélsőbb antiszemitizmus képviselőjétől, Chamberlaintól a zsidó fajegység hirdetőjéig, Judtig minden tudós megegyezik abban, hogy a zsidóság tulnyomó részben a hettiták leszármazása.
Egy XI. századbeli legenda felemlíti, hogy a magyarok büszkén vallják a zsidóktól való leszármazásukat.
Az egy legenda volt s ez a büszkeség mintha egy kissé elhalványodott volna. A nagy szorgalommal folytatott hettita kutatásoknak feladata lesz ennek a sokféle kiáramlott ősi fajnak a rokonságát megállapítani.
Feszty Árpád meghalt
Lovranából érkezik a szomoru hír, hogy Feszty Árpád festőművész, a legnépszerűbb és legismertebb magyar piktorok egyike, hirtelen elhunyt. A művész egyszerű sorból küzdötte föl magát, vándorszínésznek indult, de talentuma hamarosan a festői pálya felé vonzotta. Festett tájképeket, szent képeket és egyéb figurális dolgokat is, de legnagyobb sikere „A magyarok bejövetele” című körképpel volt, amelyben az ősmagyarok eposzának legjelentősebb jeleneteit örökítette meg.
Iránya ma már nem a legujabb és legmodernebb, de kvalitásai révén épp olyan tiszteletreméltó, mint amilyen gyönyörködtető és értékes. Mint ember, a legkedvesebb és legszeretetreméltóbb egyéniségek egyike volt, igazi magyar, abból a fajtából, amely ma már kiveszőfélben van. Utolsó napjaiban is munkálkodott, Árpádot akarta megfesteni, önálló, hatalmas képen.
Hatósági patkányvadászat
Makó városában a patkányok annyira elszaporodtak, hogy legnagyobb veszedelmei a közegészségnek, azonfelül, hogy kártevéseikkel a lakosságot érzékenyen károsítják. Minthogy a hamelni patkányfogó ideje már rég elmult, de a város mégis szabadulni akar a rengeteg módon elszaporodott patkányoktól, legközelebb elrendeli a hatóság a patkányok kötelező irtását. Ilyen irányu indítvány már be is nyujtatott a város képviselőtestületéhez.