Magyar győzelmek Szerbiában, hamarosan végleg szorulhat a hurok a disznőkereskedők nemzete körül • Nem jött be a tengeralattjáró tolvajának számítása • Szélhámosok pumpolják a gyermekeikért aggódó szülőket • Pórul járhatnak az angolok az indiai mozgósítással. 100 éves hírek.

Nyolcezer szerb fogoly

A monarchia csapatai egyre mélyebben vonulnak előre Szerbia területén és szorítják vissza a szerbeket. Az osztrák-magyar csapatok vasárnap az ellenség folytonos üldözése közben elérték Valjevót és rövid harc után megszállották.

Egyik-másik jelentés — nem hivatalos — hirül hozza, hogy az osztrák-magyar hadsereg megkezdte az általános offenzívát. Az egész vonalon való támadás elől a szerbek valószínűen Kragujevácig húzódnak vissza. Az előnyomulás a Száva és a Duna mentén is tart, aminek az a következménye, hogy Belgrád, a szerbek volt fővárosa, amelyet Zimonyból szakadatlanul bombáznak, válságos helyzetbe jutott. A jelentés szerint a Belgrádba való bevonulás rövid időn belül várható.

Szerbia válságos helyzetét nagyban súlyosbítja a macedón-kérdés, amelyet Bulgáriával nem akar elintézni. Bulgária közvéleménye egyre hangosabban sürgeti a kérdés megoldását és követeli a Macedóniába való bevonulást. Nincs kizárva, hogy ez hamarosan be is következik és akkor Szerbia köré olyan hurok fonódik, amelyből aligha tud megszabadulni. Tovább... (Népszava)

Az olasz tengeralattjáró tolvaja

Bel­loni mérnök tudvalévően néhány héttel ezelőtt a Fiat-gyárból ellopott egy tengeralattjárót, amely egy idegen nagyhatalom részére készült. Belloni a lopott naszádon Ajaccióba utazott. Ott be­szélt vele egy ujságiró, akinek a következőket mon­dotta:

— A tengeralattjáró naszádot Oroszországnak akartam átadni, illetve az volt a célom, hogy Ausztriát megtámadjam vele az Adrián. Bevallom, azt reméltem, hogy eljá­rásom egészen más méltánylásban részesül, mint ahogyan történt. Valójában messzeható, nagy horderejű politikai tiltakozást akartam rendezni és mintegy erővel odahatni, hogy Olaszország semle­gességét megtörjem.

Az aggályoskodó és elfogultan körültekintő diplomácia elrontotta dolgomat — mondta Belloni — és kicsibe múlt, hogy tolvajnak nem bélyegeztek hazafias eljárásomért. Art reméltem, hogy kitűz­hetem az orosz lobogót, az olaszság és a szlávság természetes és szükséges szövetségének dokumen­tálására, közös ellenségeink ellen és e helyett min­dent eljátszottam, elvesztettem nyugdijamat, állá­somat és mehetek száműzetésbe. Tovább... (Pesti Napló)

Ki tud róla?

Az újságokban mindegyre szaporodik azoknak a közleményeknek és hirdetéseknek a száma, amelyekben egyes aggódó szülők, testvérek és rokonok a harctéren nyomaveszett hozzátartozóikról hírt kérnek. A szélhámosok erősen megragadják ezt az alkalmat s az érdeklődők bizalmával visszaélni igyekeznek. Ez idő szerint a csalók egész gárdája működik ugy a fővárosban, mint a vidéken, hogy a gyermekeik után kérdezősködőket megpumpolhassák.

A Ki tud róla cimü rovatban egy monori anya is kérdezősködött fia után. Néhány nappal később az esti órákban egy oldalfegyveres baka jelent meg nála és elmondotta, hogy a keresett katonával a galíciai harctéren ismeretségben volt s látta azt is, amint orosz fogságba került. Mindezek elmesélése után arra kérte az asszonyt, hogy azt a negyven koronát, amit a fiának kölcsön adott, fizesse meg neki. A monori anya kissé gyanúsnak találta és nyomban a csendőrségre küldött, aminek meg is volt az eredménye. Amikor azonban a csendőrök a lakásba beléptek, hogy az atyafit kérdőre vonják, az már eltűnt.

Mindezek után azoknak, akik gyermekeik, rokonaik után kutakodnak, jó lesz a legnagyobb óvatosságot tanúsítani s azokat a jelentkezőket, akik a hírekért pénzt kérnek, rendőrkézre juttassák. Tovább... (Pesti Hírlap)

Mozgósítás Bombayban

Az angolok az indiai katonaságot is mozgósították. Egy részüket a francia harctérre akarták küldeni, azonban ide csak igen kevés jutott belőlük, mert közben tanácsosabbnak tartották, ha a forrongó Egyiptomba vezénylik őket. Az egész indiai haderő mintegy 300.000 emberből áll. Lord Kitchener 1906 óta reformálta az indiai hadsereget azzal a számítással, hogy felhasználható legyen, ha esetleg háború törne ki Anglia és — Oroszország között. Így változnak az idők.

Az indiai csapatok mozgósítása még veszedelmesebb lehet Angliára, mert a müveit indek között ma is az az elv, hogy „India az indiaiaké!” Az angolok nagyon csalódni fognak, ha azt hitték, hogy Indiát teljesen felhasználhatják a maguk önző céljaira. A hatalmát féltő Anglia a maga segítségére állította őket fegyverbe, de nem lehetetlen, hogy saját maga ellen adta kezükbe a fegyvert. Tovább a Tolnai Világlapjára.

Mi ez?

Az Index és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében ön minden nap hozzáférhet a száz évvel korábbi napi- és hetilapokhoz. Ha szeretne többet tudni az együttműködésről és érdekli, hol találhat további első világháborús dokumentumokat, olvassa el korábbi cikkünket. Az Arcanum első világháborús oldalát itt találja.