A monarchia belgrádi nagykövetségén hirtelen meghalt az orosz követ, Szerbiában boszugyilkosságról regélnek • Berlin teljes támogatással a monarkia mögött áll, a háttérben zajlik a nagyhatalmi diplomáciai egyezkedés • A kormánypárt a választók összeírásánál próbálja megakadályozni a jogkiterjesztést. 100 éves hírek.
Leolvadt a háborús-párt, nem készül semmi Szerbia ellen • Valami nagyot határoztak Bécsben, diplomáciai jegyzék mehet Belgrádba • Magyarország egy darab ős-Ázsia, elfordulnak tőle a kulturállamok • A tudomány mártírjai: sarkkutatók pusztulása Alaszkánál • Páris erkölcsös lesz: megfegyelmezik a Moulin Rouge-t. 100 éves hírek.
Az orosz kémszervezet oly erősen dolgozik, mint még soha • Veszedelmes kalandornőt fogtak el a német hatóságok • Féltékenységi dráma fejszével • Sztrájkolnak a kardkészítők. 100 éves hírek.
Az orosz hadsereg harci készülődéseiről egyre érkeznek a hírek s az orosz kémszervezet oly erősen dolgozik, mint eddig soha. Mostanában gyakran megtörténik, hogy lelepleznek orosz kémeket, akik a legnagyobb vakmerőséggel végezték kémszolgálataikat. Határrendőrségünk most elfogott egy magyar embert, Pólyák Rezsőt, a bolgár király kabinetirodájának volt titkárát, aki Miskolcon és a magyar határszélen kémkedett Oroszország javára. Tovább az eredeti cikkhez. (Pesti Napló)
Oroszország viselkedése nem egészen megnyugtató: erősítik a haderőt Pétervárott • Közös miniszteri értekezlet a monarkia jövőjéről • Nem nyugdíjas állás: az uj trónörökös uj életbiztosítást kötött • Királyi licit Portugáliában.
100 éves lapszemle.
A háboru veszélye elmult, dőreség foglalkozni még a gondolatával is • Botrányhullámokat ver a trónörökös temetése, az érzéketlen főudvarmester csak a spanyol etikettel törődött • Fantasztikus hülyegyógyítási eset Párisban • Ingadoztak a régi rekordok a magyar atletikai bajnokságon • Hódító uton a kőbányai sörfőzde.
Lapszemle a 100 évvel ezelőtti ujságokból.
Galambkalitka fából. Ütött-kopott ketrec, amiben a parancsnokság és a frontkatonák között üzeneteket röpítő madarakat tartották. A Német Történeti Múzeum (Deutsches Historisches Museum – DHM) „1914–1918. Az első világháború” című tárlatának kurátorai ugyanis két dologra törekedtek különösen: olyasmit mutassanak meg a négy évig tartó halálgyár történetéből, amit nem tud bármelyikünk öt perc alatt kiguglizni, másrészt sorra akarták venni az egyre féktelenebb brutalitás stációit.
A trónörökös kriptája lezárult, s megszólalt a király • Apró népek spekulálnak a mi bőrünkre • Összeírják a munkásokat, hogy szavazhassanak • Megrázó szerencsétlenség a levegőben • Eredeti párisi fűzők és melltartók éptermetüek részére • Lapszemle az 1914. július 5-i lapokból
A trónörökös kriptája lezárult s megszólalt a király. Levelet irt Tiszához és hadi parancsot adott ki az „osztrák-magyar haderőhöz." Mindkét irás jelentős politikai aktus. Ritka alkalmakkor nyilatkozik meg az uralkodó a maga személyében; ezért a monarchián belül és kivül minden egyes szavát górcsövi vizsgálat alá veszik s következtetéseket vonnak le abból is, ami benne van, abból is, amit nem írtak bele.
(...) A gazdasági válsággal küzdő s politikai rémuralommal leigázott magyar nép örvend, ha öreg királyunk mérséklete megóv egy háborútól. A Szerbiából szervezett gaz merénylet természetszerűleg fenyegeti a békét s ez aggodalommal szemben megnyugtató hatással lehet a királyi kéziratnak inkább melancholikus, mint fenyegető hangja. De hogyha bármikor elkövetkeznék a nagy leszámolás ideje a Habsburgok. szláv ellenségeivel s a rezignáció fájdalmasan bölcs hangját fölváltja a harci riadó, akkor adják kezébe a magyar nemzetnek a politikai szabadság teljes fegyverzetét, söpörjék el a mai korrupt párturalom figuráit a hatalom berkeiből, adják vissza a magyarság erejét, tekintélyét és szabadságát s akkor a magyar fegyver visszaszerzi a monarchia megtépett tekintélyét s megerősiti a trónt. A Habsburg-dinasztiának egyetlen bevehetetlen vára van: ez a magyarság. Erősitsék ezt a várat. >>Tovább az eredeti cikkhez. (Pesti Hirlap)
Ferenc Ferdinándot gyász és dühtől kísérve temették el Bécsben • Tilos moziban bemutatni a trónörökös tragédiáját • Gróf Károlyi Mihály szerint idegen hadicélok kedvéért dobja magát a monarchia Németország karjaiba • Részeg lovász és napszámos támadta meg Czigány Dezső festőművészt, csak a revolvere mentette meg az életét. – Ezt írta a sajtó száz éve.
Az est gyászlepellel húzta be az egész várost, drapéria, fekete, szomorú zászlók mind fölöslegesek, gyászol maga az éjszaka. Az idő is olyan kelletlen, mint aki elborult szemmel néz előre.
Az üzletek előtt nem égnek a lámpák, amelyek máskor fényárba zuditják a császárvárost, olyan álmos, ólmos minden.
Elkeseredéstől van átitatva a levegő, amelynek éle Szerbia felé fordul és amely már tegnap is tüntetésbe lobbant ki, amely ma folytatódni fog és holnap is.
Nem titok, nem kegyeletsértés, ha megemlítjük, a bécsi nép nem szerette a trónörököst. És csak a császár miatt. Nyílt titok, a trónörökös nézetei mindig ellenkeztek a császárral, mindig keresztezték az útját. A császár gyászol, nekünk is gyászolni kell! Körülbelül ez a gondolat alakítja át az embereket és csak igy lehet, hogy Estét és feleségét — igy egyszerűen, ahogy mondják — a legigazibb, a legmélyebb gyász kisérte utolsó útjára.
Úgy volt, hogy több fejedelmi személyiség is részt vesz a boldogult trónörökös gyászszertartásán. Majdnem az utolsó pillanatban azonban valamennyien úgy határoztak, hogy nem mennek Bécsbe. Különösen Vilmos császár távolmaradása keltett föltünést. Tovább az eredeti cikkhez.
Esetleg magyarfaló antiszemita. Rejtély marad, ki is volt valójában a zárkózott Ferenc Ferdinánd.
Bosszuvágy uralja el a Monarchiát, veszedelmes, keresztényietlen érzések győzedelmeskedhetnek • Hallatlan uszítás, szerbellenes indulat a polgári sajtóban • fekete a fehér ember ellen: vagyonok forognak kockán a box világbajnoki döntőben. Sajtószemle, 1914. július másodikán.
Belgrádba érnek a szarajevói merénylet szálai • A monarchia felelőssé teszi Szerbiát, a következmények beláthatatlanok • Íme, a véres bizonyság: a magyar nemzet hűsége megbízhatóbb, mint a dédelgetett szlávok alattomos hízelgése • Felfordulás, szerbellenes pusztítás a merénylet utáni Boszniában • Félholtra verték a rendőröket a mulatozó tanyasi legények. Erről írtak a lapok száz éve.
A sarajevoi merényletet az uszító és elnyomó osztrák-magyar imperializmus idézte föl • A Habsburgok fekete listája: tragédiák egész sora előzte meg Ferenc Ferdinánd halálát • Chotek Zsófia halála megold ott egy nehéz kérdést, az udvar hölgyei soha nem fogadták be az elhunyt trónörökös nem megfelelő származású nejét. Erről lehetett olvasni a magyar sajtóban ezen a napon 1914-ben.
A szerajevói városház előtti piacon agyonlőtték a trónörököst, és meghalt a habsburgi gondolat egy nagy hőse • Az új trónörökös Károly Ferenc József • Még az első merénylet sem ébresztette föl az aluszékony őröket • A király egyedül ebédelt • Arany János családjának képe.
Erről lehetett olvasni a magyar sajtóban a szarajevói merénylet másnapján 1914-ben.
Az így készült képeket egymás mellé nyomtatták, egymástól 63 milliméteres távolságra, hogy a két szem külön-külön, csak a neki megfelelő képet láthassa. A hatás működik úgy is, ha a képet nagyon közel tartjuk a szemünkhöz, de a sztereografikus felvételek helyes megtekintését nagyban segítette a sztereográf nevű eszköz. Ez a szemüveg tulajdonképpen a két szem látóterének különválasztására szolgált.
Az első világháború borzalmairól ezzel a módszerrel készült képeket ma már sokkal egyszerűbben is meg tudjuk nézni, a két felvételből egy megfelelő gyakorisággal váltakozó animált képet készítve.
A sztereoszkópiát ma is használják a modern tévék és játékkonzolok háromdimenziós képének megteremtésében. Az alapelv most is az, hogy a két szem két, egymástól (színben vagy pozícióban) eltérő képet lát. Ezeket továbbra is különböző, szín- vagy polárszűrős aktív, illetve passzív szemüvegekkel kell nézni ahhoz, hogy ne csak elmosódott, homályos képet lássunk, de mostanra már a szemüveg nélküli kijelzők is elterjedtek. Ezeknél magába a kijelzőbe építik be azt a réteget, ami szétválasztja a jobb és bal szemnek sugárzott képeket.
Az első világháború százéves évfordulója alkalmából különleges projektbe kezd az Index az Arcanum Digitális Tudománytárat fejlesztő Arcanum Adatbázis Kft. segítségével.
Az előfizetéses rendszerben működő ADT-ben megtalálhatók többek között a legfontosabb magyar szakmai folyóiratok, levéltári, hely- és családtörténeti iratok, régi térképek, könyvek, kereshető .pdf formátumban. A közel ötmillió oldalas gyűjtemény az utóbbi időben XX. századi napilapokkal bővült, ezekből minden nap hozzáférhetővé tesszük olvasóinknak a száz évvel ezelőtti lapokat.
Őszig – ha a olvasói érdeklődés kitart, akkor tovább is – minden nap elolvashatja, hogy mit írt a háború alakulásáról száz évvel ezelőtt három napilap (Pesti Hirlap, Pesti Napló, Népszava) és két hetilap (Vasárnapi Ujság, Tolnai Világlapja). A napilapok a megjelenés napjától számítva 2-3 napig, a hetilapok 7 napig elérhetők anélkül, hogy a rendszer jelszót kérne olvasóinktól.
Az adott nap lapjaiból minden nap szemlézünk egy-egy hírt (kivéve azokon a napokon, amikor nem jelent meg új lapszám). Az így készült korabeli lapszemlék az Index címlapjára is kikerülnek, és ezekben ön mindig megtalálja majd az aznapi újságok linkjeit. Az együttműködésnek az Arcanum is külön aloldalt szentelt, itt is böngészhet majd, ha úgy kényelmesebb önnek.
További érdekes tartalmakat is találhat az Arcanumnál, ha keresgél kicsit: a régi képeslapok több százezres gyűjteménye és a Habsburg Birodalom történelmi térképei mellett a Közgyűjteményi Könyvtárat javasoljuk kiindulópontnak. Az Index első világháborús tartalmait A nagy háború blogban találja.
Kloroformmal rabolt a hisztériás uri leány • Csak a gazdag gyermek fürödhet a Balatonban, a szegény poshadhat a nagy város bűzében • A mi katonáink őrzik a rendet a forradalmi Albániában. Erről írt a magyar sajtó a szarajevói merénylet napján 1914-ben.
A kortársak előzetesen el sem tudták képzelni azt a totális háborút, ami nemcsak a besorozott katonák körében végzett hatalmas testi és lelki pusztítást, de a frontvonalaktól távoli hátországot sem kímélte meg. 7 millió polgári áldozat volt, az elszegényedés, nyomor és elzüllés nemzeteket tett tönkre, köztük a miénket is. A közvetlen anyagi veszteségek is óriásiak voltak, de az éhezés megismerésénél, a középosztályi nyomornál is hosszabb hatásúak a háborúval összefüggő mentális változások.
A háborús években kiütköző, mindenre kiterjedő válság, a bűnbakkeresés, csoportok és személyes ismerősök éles szembefordulása ma is ható negatív folyamatokat generáltak, a háborút lezáró békeszerződések pedig magukban hordozták egy még nagyobb kataklizma lehetőségét, ami két évtized után be is következett. Az első világégés nemcsak a klasszikus liberalizmus korszakának vetett véget és hozta el egy új típusú, félelmetesebb nacionalizmus diadalát, megszülte a bolsevizmust, fasizmust és hamarosan a nácizmust is.
A szarajevói merénylet századik évfordulóján sajátos emlékezeti háború dúl a bosnyák fővárosban. Miközben a megosztott Szarajevó szerb felében szobrot emelnek Gavrilo Principnek, a város muszlim részén most szombaton a Bécsi Filharmonikusok adnak koncertet. A szépen felújított, mór stílusú városházán Haydn Kaiser kvartettjét játsszák, ez volt a Monarchia birodalmi himnusza.
Nagy készülődéssel várja Szarajevó a trónörököspárt • Ki kezdte a nagy európai fegyverkezési versenyt? • Az olcsón dolgozó fegyencek konkurrenciájától fél a kisipar • Móricz Zsigmond csalódott a színházban, inkább moziknak dolgozik. Esti Ujság, 1914, junius 27.
A Fekete Vipera című, eredetileg 1983 és 1989 között vetített angol sorozatnak itthon is sok rajongója van, így talán örömmel hallják majd a hírt, hogy a brit hadsereg genealógiával foglalkozó honlapjának, a Forces War Recordnak munkatársai a sorozat több szereplőjét is megtalálták az első világháborúban harcoló katonák között.
A sorozat utolsó évadjában a Rowan Atkinson által alakított Fekete Vipera az első világháborút próbálta lehetőség szerint minél alaposabban elbliccelni. Az igazi Blackadder százados, Robert John Blackadder a tüzéreknél szolgált, a nyugati front franciaországi szakaszán. A kutatók alaposabban is átnézték a feljegyzéseket, hátha megtalálják a többi szereplőt, és hamarosan több, a tévéből ismerős név is feltűnt. Megtalálták például a lövészként szolgáló James Baldrick közlegényt (bár ő a sorozatban eredetileg S. Baldrick), a könnyűlovas ezredben harcoló Cunci kapitányt (igazi nevén John Clive Darling százados), George hadnagy pedig a Dorsetshire Regimentben küzdött a központi hatalmak katonái ellen.
„Freudolással” mulat az ifjuság: végre minden erotikus kétértelműségről szabadon diskurálhatunk a társasági hölgyekkel • Lemondott Péter szerb király, az ultranacionalista tisztek állhatnak a háttérben • 50 munkás katasztrófája a newyorki földalatti vasut építésén • Sötétség köszönt ránk: radikalizálódnak a pesti lámpagyujtogatók. Esti Ujság, 1914, junius 26.
Osztrák igában: most egy vasuti döntés bizonyítja, hogy Ausztria legfeljebb gyarmati sorban tart minket • Wilson külpolitikája karneváli figurává tette Amerikát • „Isten veled, elutazom” — szökés a tébolydából, villamoson • A női szoknya és a kemény gallér a divat forradalmának jogos áldozatai. Esti Ujság, junius 25.
Felhőszakadás és hermafroditák Európában - üstökös zökkentette ki a világot, vagy csak a fejünkben van a vihar? • Iskolai agitáció: az egyházak után a szabadkőművesek is ifjúsági újsággal jelentkeznek. Esti Ujság, 1914, junius 24.
Az első világháború kitörésének századik évfordulója adhat nagy lökést annak az internetes oldalnak, amelynek készítői szeretnék egy adatbázisba gyűjteni az 1914 és 1918 között vívott, 15 millió ember halálát okozó csaták összes kézifegyverét.
Az első világháború nemcsak területi kiterjedése miatt járt annyi áldozattal amennyit korábban egyetlen háború sem hozott, hanem mert az egy-egy katonára jutó tűzerő is jócskán megnövekedett a fegyvergyártásban alkalmazott technológiák jóvoltából. A széles körben itt először bevetett géppuskák és szórlövegek nagy mértékben megkönnyítették a védekezést, viszont megnehezítették a támadást, de az állóháborúban bevetett rohamcsapatok fegyverzete is sokat változott az addig megszokott hadviseléshez képest. Az akkor használt ismétlőpisztolyok és az addig megszokottnál jóval messzebb lévő célpontokat is pontosan eltaláló, megbízhatóan működő puskák gyártási minőségét jól jelzi, hogy az amerikai hadsereg még 2010-ben, Afganisztánban is talált olyan Lee-Enfield puskát egy tálib fegyverraktárban, amit 1915-ben gyártottak, tehát jó eséllyel még az első világháborúban is használtak.
A gyűjtőoldal messze nem teljes még, bár néhány ország, például a háborúba az Antant oldalán belépő, de valójában csak a németek kelet-ázsiai érdekeltségeit támadó Japán felszerelését szinte teljes körben azonosították már, de például a háborúban majdnem nyolcmillió fős sereggel részt vevő Osztrák-Magyar Monarchia alig néhány puskával és pisztollyal szerepel egyelőre.
Technikai érdekesség már így is van, például a FÉG-gyártmányú Frommer-Stop, ami a korszakban minden fegyveres testület rendszeresített oldalfegyvere volt, így a háborúban harcolók mellett Frommer Rudolf pisztolyát használta a csendőrség, az államrendőrség, a határőrség, az erdészet és a posta alkalmazottai is. A pisztoly érdekessége, hogy bár alapelve hasonló a többi öntöltő pisztolyhoz, a kilőtt töltény visszarúgásának erejét hasznosító rugók nem a cső alatt, hanem a fegyver tetején kaptak helyet.
Az oldalon sok érdekesség vár még a korszak haditechnikája iránt érdeklődőkre, és a készítők szívesen fogadják a szakértők kiegészítéseit is.
Románia átpártolhat az oroszokhoz, a mi szövetségünk nem elég vonzó nekik • Nők is részt vehetnek ezentul az olimpiai játékokon, nem indulhatnak viszont a csehek és a finnek • Földreformmal, hagyománytisztelő radikalizmussal jönnek a keresztényszocialisták. Esti Ujság, 1914, junius 23.
Mindent Buda kap, Pest semmit: fővárosi beruházásokért harcolnak a Duna két oldalán • Horvátosítani akarják Fiumét a délszláv tulzók • A lóverseny vihette csődbe Dreher Antal unokaöccsét. Esti Ujság, 1914, junius 21.
Az uriszabók fogják a világ nemzeteit egyesíteni? A modern fiatalember, komoly, választékos és az angol divat bolondja • Néger sereget toboroz Franciaország, de mit fog szólni ehhez Németország? • Megmentették az éjszakázó ifju ujságíró, az idegbajos Számuelly Tibor életét. Esti Ujság, 1914, junius 20.
Politikai alapon nevezhet ki neki tetsző tisztviselőket a kormány • Tömegesen menekülnek a görögök a török elől • A miniszter nem engedi, hogy a fiukkal közösen tanuljanak a lányok. Esti Ujság, 1914, junius 19.
Meghalt a baba, vajat köpült az anyatejből a nyomorgó asszony • Nagy feszültség és komoly biztonsági intézkedések Boszniában Ferenc Ferdinánd látogatása előtt • Csak a nőket akarta boldoggá tenni – védekezik a csaló házasságszédelgő. Esti Ujság, 1914, junius 18.
Női pálya: feminista karakterű szőkeség a muzeális darabok között • Város a városban: megnyitották az óbudai gázgyárat • Angol - orosz flottabarátkozás Kronstadtban • Balesetet szenvedett a primadonna. Esti Ujság, 1914, junius 17.