"A világ legnagyobb piramisa, egy brilliáns és bonyolult építmény van Viszokóban, ami a legnagyobb jelentőséggel bír az egész világ számára" - jelentette be egy vasárnapi sajtókonferencián prof. dr. Nabil Mohamed Abdel Swelim, ismert és elismert egyiptomi régész, piramiskutató. Az idős tudós kifejtette, hogy a Visocica-hegy belsejében talált alagútrendszer rendkívül hasonlatos az egyiptomi piramisok belsejében lévő járatrendszerekhez.

"Ez hihetetlen felfedezés! Jó időbe telhet mire megértjük ezeknek a kőépítményeknek a rejtélyét, hogy miképp építették ezeket" - idézte az egyiptomi professzor szavait az eseményről beszámoló FENA, Bosznia-Hercegovina állami hírügynöksége.

Mint ismeretes, a 47 éves, 16 éve Houstonban élő Semir Osmanagic 2005 májusában azzal kavarta fel a tudományos életet, hogy bejelentette: a Szarajevótól pár kilométerre lévő, 650 méter magas Visocica hely belsejében egy lépcsős piramis van. Osmanagic alapítványt hozott létre és elkezdett pénzt gyűjteni egy ötévesre tervezett kutatási program megvalósításához. Osmanagic szerint a viszokó nevű, ősi bosnyák várost körülvevő hegyek közül még kéttő rejt piramist, ezért ásatásokba kezdett ezeken is. Osmanagic felfedezését sok irányból támadták, sokan a tudományosságát kérdőjelezték meg, többek szerint csupán marketingfogásról van szó.

Egyiptomi tudósok

A vasárnapi konferencián részt vett Mona Fouad Aly, a kairói egyetem régészprofesszora és Soleiman Hamed El Heweli, fáraószakértő, az ókori egyiptom történetének professzora. Mindketten kifejtették véleményüket a viszokói hegyekben folyó ásatásokról.

"Mindaz amit láttunk, megerősíti a tényt, hogy ember alkotta építményekkel van dolgunk. Természetesen még több kutatásra, terepmunkára és laboratóriumi analízisre van szükség, hogy biztosan meg tudjuk állapítani, hogy kik, mikor és miért építették ezeket a piramis alakú építményeket. Magam több mintát is vettem és elküdtem a laboratatóriumunknak, az eredményekről pedig tájékoztatni fogjuk az alapítványt" - mondta Fouad Aly.

Hamed El Heweli professzor azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos tényező a kutatásban a türelem és a folyamatos munka, és hogy minden lehetséges támogatást meg kell adni a kutatóknak. "A jövőben úgy fogjuk hívni e vidéket, hogy a Piramisok földje."

Szkepszis

"Én továbbra is szkeptikus vagyok az állítólagos boszniai piramisokkal kapcsolatban" - mondta az Indexnek Bács Tamás docens, az ELTE Egyiptológia Tanszék vezetője. "Egyelőre nem tudni, hogy mi győzte meg Nabil Swelimet, látnunk kellene azokat a rendesen publikált bizopnyítékokat, fotókat, amik alapján alá lehet támasztani a szenzációs kijelentéseket. Márpedig eddig csak internetre felrakott fotókat láttunk, és ugye internetre mindenki azt rak ki, amit akar" - tette hozzá a tanszékvezető.

Bács Tamás arra is rámutatott, hogy a kutatás háttere meglehetősen ingoványos, egyrészt a boszniai nemzettudat építése, másrészt a turizmus fellendítésének szándéka állhat mögötte. "Számos nehéz és kínos kérdés vetődik tehát fel, amikre még nincs válasz."

Az egyiptológus szerint perifériális, szenzációhajhász, bulvártudományos a boszniai felfedezés, ami ebben a formában leginkább a "piramidióták" - azaz a piramisok eredetéről különféle fantazmagóriákat dédelgető önjelölt szakértők - fantáziáját mozgatja meg. Bács annyit azért megjegyzett a hírrel kapcsolatban, hogy ha egy olyan elismert tudós, mint Nabil Swelim tesz egy ilyen bejelntést, arra azért felfigyel a világ tudományos élete.