A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán különleges égitest. Hatalmas mérete mellett (nagyobb mint a Merkúr) ez az egyetlen hold, amit sűrű légkör övez, amiben komplex szerves kémiai folyamatok zajlanak. Több jel mutat arra, hogy a sarkvidékeken lévő sötét területek valójában tavak, melyeket folyékony halmazállapotban lévő szénhidrogének (metán, etán) tölthetnek fel. A NASA Cassini szondája már 5 éve a gyűrűs óriás rendszerében keringve kíséri figyelemmel a Titánt.

A most közölt megfigyelések arra utalnak, hogy a déli poláris területeken számos felszíni formáció változtatta meg az alakját a vizsgálat közel egy éve alatt, írta meg a Hírek.csillagászat.hu. A megfigyelt kiterjedt felhőrendszerek arra utalnak, hogy az újonnan kialakult tavak egy kiadós zápornak köszönhetik születésüket, és a tavak egy része a Titán időjárása és évszakos változásai miatt változtatják meg kiterjedésüket.

Egyes tavak tekintélyes méretűek, például a Kraken Mare feltöltött állapotban ötször nagyobb az észak-amerikai Felső-tónál. Az eddig megfigyelt sötét sarki területek - azaz a feltételezett tavak - összesített felszíne másfélszer akkora, mint a Föld legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger.

Mindazonáltal a hatalmas felületekből párolgás útján származó metán sem tudja pótolni a légkörből csapadék formájában kihulló, illetve felszínre kicsapódó metántartalmú részecskék által okozott veszteséget. Mindezek arra utalnak, hogy léteznie kell a felszín alatt olyan szénhidrogén-forrásoknak, amelyek geológiai időskálán tudják pótolni a veszteségeket, hiszen ilyen utánpótlás nélkül a sűrű légkör hozzávetőleg 10 millió év alatt eltűnne.

Az izgalmas eredmények ellenére az egyenlítői területek alapvetően szárazak, csupán a helyi tavasz és ősz során hullhat némi csapadék. A következő időszakban a Cassini Equinox fedőnevű küldetése során részletesen vizsgálni fogják a dinamikus felszínű és légkörű égitesten megfigyelhető évszakos változásokat.