Az eszköz 250 km magasságban kering, és minden eddiginél pontosabb műszerekkel méri a Föld gravitációs erőterét. Ezzel könnyebb lesz nyomon követni az óceánok áramlását, feltérképezni a felszín alatti kőolaj- és gázmezőket, és árnyaltabb képet kaphatunk a klímaváltozásról is.

A műhold adatainak értelmezése rendkívüli szaktudást igénylő feladat. Magyar siker, hogy a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszéke és az MTA Fizikai Geodézia és Geodinamikai Kutatócsoportja részt vehetnek ebben a tudományos munkában, így azon kevesek közé tartoznak, akik hozzáférnek majd a műhold információihoz. A GOCE kalibrációjához a Föld felszínén az Eötvös-inga mérési adatait lehet felhasználni, amelyeket a „felfelé folytatás" matematikai módszerével fel kell juttatni a GOCE pályamagasságába, ahol az ismert földfelszíni adat az új GOCE mérésekkel összehasonlítható.

A GOCE az Európai Űrügynökség a Föld pontosabb feltérképezésére irányuló Living Earth programjának első műholdja. A műhold tömege 1100 kilogramm, tervezett élettartama 20 hónap, a program teljes költsége pedig 350 millió euró volt. Oroszországból lőtték fel, Föld körüli pályára állása után hónapokig tartó kalibrálás és tesztelés következik, majd augusztusban kezdi el az első mérési eredményeket a Földre küldeni.

A műhold érdekessége még, hogy ez az első ionhajtóműves űrjármű (az eddigi kísérletekben az ionmotor csak kiegészítő meghajtásként működött, például a NASA Deep Space 1 szondájánál). Az ionhajtómű napenergiával, és xenongázzal működik, ennek ionjait gyorsítja fel és löki el az űrjármű haladásával ellenkező irányba, 50 km/s sebességgel. Ennek a lökésnek a visszaható ereje ad a járműnek egy nagyon enyhe, de állandóan jelen levő hajtóerőt, ami légellenállás, súrlódás, és hasonló zavaró tényezők hiányában másodpercenként 8,5 kilométeres sebességre is képes felgyorsítani a járművet. A GOCE 40 kilogramm, -253 fokra xenont vitt magával húsz hónapra.