A Hubble ACS (Advanced Camera for Surveys) műszerével Christopher Conselice (University of Nottingham) és munkatársai az egyik legközelebbi, 250 millió fényévre elhelyezkedő galaxishalmaz, a Perseus középpontjában található törpegalaxisokat vizsgálták. A tanulmányozott 29 objektum közül 17 új felfedezés - írja a hírek.csillagászat.hu. Érdekességük, hogy a halmaz nagyobb galaxisaival ellentétben rajtuk nem látszanak a többi halmaztag gravitációs hatása okozta torzulások.

A kutatókat meglepte a törpegalaxisok szabályos alakja, hiszen ezek az objektumok régóta vannak a halmazban, így a perturbáló hatások nyomainak már régen jelentkezni kellett volna. Ennek elmaradása csak úgy magyarázható, hogy a törpegalaxisok sötét anyagba ágyazódnak, ami puha párnához hasonlóan védi őket a többiek gravitációs hatásától. Bár a kutatók azt mondják, a vizsgálatok alapján nem mondható meg, hogy a törpegalaxisok sötétanyag-tartalma nagyobb-e, mint például a Tejútrendszeré, az a tény, hogy a halmaz nagy spirálgalaxisai már felbomlottak, valószínűsíti ezt a lehetőséget.

Viszonylag régi elképzelés, hogy a sötét anyagnak fontos szerepe lehet a galaxisok kialakulásában, és a galaxishalmazok összetartásában is. Mivel a sötét anyag elektromágneses sugárzás formájában nem, csak gravitációs hatása alapján észlelhető, jelenlétének kimutatása csak indirekt módszerekkel lehetséges. A leggyakrabban alkalmazott eljárás csillagok és csillagcsoportok galaxisbeli mozgásának tanulmányozása. A Perseus-halmaz olyan messze van tőlünk, hogy galaxisaiban nem lehet egyedi csillagokat vizsgálni, ezért Conselice és kollégái új módszert fejlesztettek ki, mellyel meg lehet határozni azt a minimális tömeget, ami ahhoz szükséges, hogy a galaxist ne rombolja szét a többi halmaztag árapály-hatása.