A világ legmélyebben fekvő laboratóriumát, amelynek alapkőletételére tudósok, politikusok gyűltek egybe, Dél-Dakotában egy elhagyott aranybányában hozzák létre. Az aranybányában, amelynek legmélyebb járata 2450 méterre van a felszín alatt, 125 évnyi művelés után 2001-ben hagytak fel a nemesfém kitermelésével. Évekkel ezelőtt kikapcsolták a szivattyúkat, amelyek szárazon tartották a bányát, ezért a falakat, a plafont és a padlót rozsdás lerakódás borítja, és mielőtt egyáltalán elkezdődne az építkezés, stabilizálni kell a járatokat.

A tudósok azt próbálják majd kideríteni, hogy mi is valójában a sötét anyag, amely nem bocsát ki fényt, vagy detektálható sugárzást. A kutatók reményei szerint azonban jelenléte kimutatható a látható anyagban kiváltott gravitációs effektus révén. Olyan kérdésekre keresik majd a választ, hogy mennyi van a sötét anyagból, és milyen hatással lehet a világegyetem jövőjére. A fizikusok meggyőződése szerint a sötét anyag nélkül ki sem alakulhattak volna a galaxisok. Reményeik szerint amennyiben több ismerettel rendelkeznek a sötét anyagról, kideríthetik azt is, hogy az univerzum tágul vagy zsugorodik.

Az első épülő projekt a LUX (Large Underground Xenon, azaz a nagy földalatti xenondetektor). A kutatók megkísérlik a sötét anyag részecskéinek nyomát egy 330 kilogrammos, a víznél háromszor súlyosabb folyékony xenonnal megtöltött tartályban rögzíteni. E kutatás a tudósok reményei szerint segít megérteni, hogy mi is történhetett a világegyetemet létrehozó ősrobbanás során.

A kísérletet azért kell hat Empire State Buildingnek megfelelő mélységben végezni, mert ha a Föld felszínén próbálnák meg kimutatni a sötét anyagot, aligha kapnának pontos adatokat: a mérések eredményeit eltorzítaná a szuperérzékeny detektorokat érő kozmikus sugárzás. A bányában már most is végeznek földtani és hidrológiai kísérleteket, és a LUX-nak helyet adó majdani laboratórium mellett két másik, mélyebben lévő tudományos létesítményt is terveznek. A kutatók reményei szerint a két mélyebb laboratórium építése 2012-ben kezdődhet meg, és 2016-ban már üzembe helyezhetik őket. A projektek tervezett költsége 550 millió dollár, csaknem 110 milliárd forint.