A Venus Express elkészítette bolygószomszédunk déli féltekéjének első infravörös térképét, ami alapján elképzelhető, hogy a múltban az óceánokkal borított Vénuszon aktív vulkáni tevékenység folyt.
A térkép elkészítéséhez a Venus Express által 2006 májusa és 2007 decembere között 60 ezer kilométeres távolságból rögzített, az ezret is meghaladó számú felvételt használták. Mivel a Vénusz felszínét vastag felhőréteg takarja, ezért a térképezéshez szükséges adatokat az infravörös tartományban érzékeny VIRTIS kamerával gyűjtötték.
Bár radarral már korábban is letapogatták a Vénusz felszínét, ami alapján nagyfelbontású térképek készültek a bolygóról, a Venus Express az első keringő egység, melynek adatai nyomán a felszínt borító kőzetek kémiai összetételére is lehet következtetni. Nils Müller, a Münsteri Egyetem csillagásza szerint ugyan az új mérések - jelesül, hogy itt a kőzet másképp néz ki - nem bizonyítják egyértelműen, de alátámasztják azt a sejtést, hogy a bolygó magasan fekvő platói ősi tektonikus aktivitás eredményeként kialakult kontinensek, melyeket a múltban óceánok vettek körül.
Az itt található kőzetek eltérő kinézetét az általuk kibocsátott infravörös sugárzás mennyisége okozza. A különböző felszíni kőzetek infravörös emissziós tulajdonságai mások, a tégla- és betonfalakhoz hasonlóan több kőzet a nappal elnyelt energia egy részét éjszaka sugározza vissza az infravörös tartományban. A VIRTIS műszer ezt a sugárzást detektálta a bolygó déli féltekéje fölötti éjszakai átrepülések során.
A hetvenes és nyolcvanas években a bolygó felszínére leszállt nyolc orosz egység ezektől a platóktól távol ereszkedett le, és a leszállóhelyeik alatt csak bazaltszerű kőzetet találtak. Az új térkép alapján azonban a Vénusz egyes területein a platók világosabbak és idősebbeknek tűnnek, mint a bolygó felszínének többi része. A Földön ez a színeltérés általában gránit jelenlétére utal, ami viszont a kontinensek meghatározó alkotóeleme. A gránit az ősi bazaltból keletkezett, mikor az a lemezmozgások következtében lesüllyedt. A vízzel elegyedett bazaltból gránit jött létre, amit aztán a vulkáni kitörések juttattak újra a felszínre. Tehát ha most van gránit a Vénusz felszínén, akkor Müller szerint a múltban óceánoknak is kellett lenniük, illetve a bolygónak tektonikusan is aktívnak kellett lennie, ami jelentős vulkanikus tevékenységben nyilvánult meg.
Annak megválaszolása azonban, hogy ez valóban így volt-e, csak a kérdéses területeken leszálló egységek segítségével lenne lehetséges. Az egykori vénuszi óceánok vize már régen a világűrbe szökött, a vulkanikus aktivitás azonban még talán detektálható lenne. Bár az infravörös megfigyelések nagyon érzékenyek a hőmérsékletre, azonban az új térképen a hőmérsékletváltozások legfeljebb a 20 fokot érik el, azaz sokkal kisebbek, mint ami aktív lávafolyamok jelenléte esetén várható lenne. Tehát ugyan erre utaló konkrét bizonyítékok most még nincsenek, Müller mégsem zárja ki a vulkáni aktivitás lehetőségét, hiszen a Vénusz a Földhöz hasonló méretű égitest, melynek belsejét szintén radioaktiv elemek bomlása során felszabaduló hő fűti, így logikus lenne a Földéhez hasonló szeizmikus aktivitás.
Az eredményeket részletező szakcikk a Journal of Geophysical Research folyóiratban jelent meg.