A konferencián főleg a közép-európai régió ESA-tagsággal még nem rendelkező országai képviseltetik magukat. Jelen lesznek a viszonylag új tagsággal rendelkező Csehország szakemberei is. "A fő cél az európai űripari együttműködésbe történő integrálódás. Azért tartunk ilyen konferenciát, mert az ESA-tagság hiánya az összes ország iparát hátrányosan érinti. Nagyon érdekesek lesznek a keddi konferencián a cseh előadások is. Csehország most lépett be, így nyilván szó esik majd arról, hogy az első évben miképpen szerepelt a cseh ipar, menyire váltotta be a tagság a hozzáfűzött reményeket. Ez nekünk is nagy tanulság lehet" – mondta.

A lehetőségeket taglalva a MŰI igazgatója elmondta, hogy nyitva áll az EU VII. kutatás-fejlesztési keretprogramja, ahol vannak kifejezetten űrkutatási jellegű pályázatok. Másrészt Magyarország az EUMETSAT, az európai űrmeteorológiai szervezet teljes jogú tagja, ennél fogva a magyarországi kis- és középvállalatok indulhatnak a meghirdetett tendereken. Bármilyen beszállítói munkát kell végezni a szervezetnek, arra a magyar cégek is pályázhatnak. A harmadik lehetőség az ESA-együttműködés, ám a hazai cégek - mivel Magyarország az Európai Űrügynökségnek csupán együttműködő állama - nem vehetnek részt közvetlenül az ipari tendereken. "A tudományos kísérletek hátán azért be tudunk jutni: ha egy tudományos kísérletet elfogadnak az ESA-nál, és annak van egy ipari beszállítója, vele szerződést lehet kötni" - magyarázta Both Előd.

A teljes jogú tagsághoz politikai döntés szükséges. "A tagság akkorra várható, amikor a döntéshozók elhiszik, hogy megéri megháromszorozni a mostani évi 2 millió eurós ESA-hozzájárulásunkat. Ez különböző szerződések formájában jönne vissza a hazai az űriparba" – hangsúlyozta. Ha Magyarország az ESA teljes jogú tagjává válna, akár 30-50 cég is labdába rúghatna, mert nagyon széles az általuk elvégzendő munkák lehetséges profilja. Eddig a magyar cégek szinte kizárólag elektronikai feladatokat vállaltak: áramkört terveztek, fedélzeti számítógép hardverjét és szoftverjét készítették el. Magyarország szállította a fedélzeti számítógépet az üstökösök kutatására tervezett Rosetta-űrszondához is. Felsorolásában Both Előd kitért a Miskolcon kifejlesztett űrkemencére, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének Pille sugárdózismérőjére, valamint arra, hogy a kutatóintézet szállítja a fedélzeti egységet a készülő Merkur-űrszondához.

Jövőre a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végzendő kísérlethez két magyar cég készít berendezéseket. Az egyik egy elektromágneses mérőműszer, amely geofizikai méréseket hajt majd végre, a másik pedig fedélzeti adatgyűjtő. "Az elektromágneses hullámokat és az elektromágneses környezetet mérik. A kísérlet azért különösen érdekes, mert azokat a változásokat próbálják megfigyelni, amelyeket a Föld magnetoszférájában (a Földet körülvevő mágneses mezőben) okoz az, hogy egy nagyon nagy méretű fémtárgy, nevezetesen az űrállomás nagy sebességgel mozog. Ha egy ekkora fémtestet mozgatunk egy mágneses térben, az különböző elektromágneses jelenségeket kelt. Kis, néhány száz kilogrammos műholdak nem nagyon zavarják meg a magnetoszférát, a több száz tonnás űrállomás már komolyabb változásokat okozhat, ott már érdekes torzulások léphetnek fel. Ez egy ilyen szempontból nagyon érdekes kísérlet" - hangsúlyozta Both Előd.