Az alig kétkilós kődarabot 1984-ben gyűjtötte be egy amerikai expedíció az Antarktisz keleti részén, az Allan-hegységben (innen a neve). A korabeli vizsgálatok azt mutatták, hogy a lelet eredetileg a Marsról származik, ahonnan 15 millió éve vált le egy nagyobb meteor becsapódásakor. Évmilliókig keringett az űrben, majd 13 ezer éve ütközött neki a Földnek.

1996-ban nagy vihart kavart a NASA tudósainak bejelentése, hogy a meteorit elektronmikroszkópos vizsgálatakor olyan, alig 20-100 nanométeres fosszíliákat találtak a kőzet belsejében, amelyek földönkívüli eredetű baktériumok nyomai lehetnek. Clinton elnök még tévés beszédet is szentelt a felfedezésnek.

A tudományos közvélemény azóta is megosztott a kérdésben, sokan vitatják a fosszíliák biológiai eredetét, és úgy általában nem fogadják el perdöntő bizonyítékként az egykori marsi élet bizonyítékaként. Most a houstoni Johnson Space Centre kutatói az 1996-osnál nagyságrendekkel nagyobb felbontású mikroszkópokkal és fejlettebb műszerekkel ismételték meg a vizsgálatot. A kiszivárgott információk szerint néhány napon belül a NASA bejelenti, hogy az Allen Hills 84001-ban található szénalapú fosszíliák és apró mágneses kristályok valóban az évmilliókkal ezelőtti marsi élet nyomai.

Az új elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint a fosszíliák annyira tiszták, hogy az kizárja a geológiai eredetet, és hasonlítanak az 1960-as években felfedezett mágneses baktériumokra, a méretük pedig az eddig csak tudományos elméletekben felmerült, de gyakorlatban soha meg nem talált nanobaktériumokéval egyezik.

Bár a részletek még nem ismertek (a vizsgálatok eredményeit összefoglaló 46 oldalas tanulmány a Geochimica et Cosmochimica Acta szakfolyóiratban fog megjelenni), szakértők máris az asztrobiológia történetének egyik legnagyobb mérföldköveként ünneplik a felfedezést.