Index Vakbarát Hírportál

Magyar anyagtudományi kísérlet a világűrben

2010. február 3., szerda 15:55

A habok viselkedését mikrogravitációs körülmények között vizsgálja az a magyar berendezés, amelyet a Bajkonurból szerda hajnalban elindult Progressz 37P teherűrhajó szállít a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére - jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke.

Bárczy Pál egyetemi tanár, a berendezést kifejlesztő, miskolci székhelyű Admatis Kft. igazgatója a FOCUS-projekt (Foam Casting and Utilization in Space) vezetője rámutatott, hogy a habokban, akár folyékony, akár szilárd állapotban vannak, gázbuborékok (cellák) találhatók. Hab poliuretánból, kerámiából, fémből egyaránt előállítható, az utóbbi alapanyagból a legnehezebb, mivel a gravitáció igen nagy mértékben befolyásolja a cellák méretét, alakját.


Nehéz egyenletes minőségű fémhabot előállítani - hangsúlyozta, hozzátéve: ezen a problémán hivatott segíteni az újfajta habgenerátor, amelyet háromévi munkával fejlesztett ki az Admatis Kft. A kísérlet célja a habképződés mechanizmusának mélyebb megismerése és a habszerkezet stabilitásának vizsgálata mikrogravitációban. Egyrészt a habképződés folyamatát - gyorsaságát, a nyomási viszonyokat - vizsgálják, másrészt a képződő hab tulajdonságait. Ez elméleti alapokkal szolgálhat homogén fémhab előállítására alkalmas technológia kifejlesztéséhez.


A teherűrhajó február 5-én kapcsolódik össze a nemzetközi űrállomással. A kísérletet február 8-án az ISS Columbus-moduljában Jeffrey Williams amerikai asztronauta végzi el, akinek ez a harmadik űrutazása. A végrehajtást földi operátor irányítja Münchenből, a magyar kutatók Hollandiából, az Európai Űrtechnikai Központból figyelik a kísérletet. A kutatások eredményeit elektronikus formában rögzítik és továbbítják Miskolcra.


A kísérletet az alapanyagok betöltésétől számított 14 napon belül el kell végezni, különben hiábavaló az egész - február 8 már a 12. nap lesz. A berendezés eljuttatásának költségeit az Európai Űrügynökség az EU VI. kutatás-fejlesztési keretprogramjában elnyert pályázatból fedezi, a gyártás költségeit pedig az ESA PECS (európai együttműködő államok) programja finanszírozta (ehhez évi kétmillió euró a magyar hozzájárulás, amit az NKTH fizet).

Rovatok