Ahn Bjong Man szerint a Naro-1 hordozórakéta Föld felé fordított videokamerájának felvételén fényes villanás látszik a felbocsátás utáni 137. másodpercben, abban a pillanatban, amikor megszakadt vele a kapcsolat. Az első robbanás után több hasonló villanás következik. Mindez 70 kilométer magasságban történt, és szakértők az első, gyorsító fokozat rendellenes működésével hozzák kapcsolatba a robbanásokat.

A hordozórakéta második fokozata dél-koreai gyártmány, az elsőt viszont orosz mérnökök fejlesztették ki a Hrunyicsev űrközpontban, ezért dél-koreai mérnökök orosz szakértőkkel közösen próbálnak fényt deríteni a kudarc okára. Az eredeti tervek szerint a műholdat szállító hordozórakétát helyi idő szerint szerda késő délután indították volna, de néhány perccel az indulás előtt elhalasztották a startot, mivel szivárgást észleltek az indítóállás tűzoltó fúvókáin.

A fiaskó komoly kudarcot jelent a szárnyait bontogató dél-koreai űrprogramnak, ez ugyanis már a második meghiúsult felbocsátása a részben dél-koreai fejlesztésű rakétának, amelynek az általános felmelegedést és a klímaváltozást vizsgáló tudományos műholdat kellett volna Föld körüli pályára állítania.

A kétlépcsős, 33 méter hosszú Naro-1 hordozórakéta első felbocsátása 2009 augusztusában volt. A kísérlet csak részben sikerült, mivel az áramvonalas burkolat egyik, 300 kilogrammos része nem vált le időben a második fokozatról, és a műholdat emiatt nem sikerült Föld körüli pályára állítani.

Dél-Korea 1992 óta 11 műholdat állított orbitális pályára, de minden űreszközt külföldön bocsátottak fel, külföldi hordozórakétával. Dél-Korea próbálja utolérni az űrtechnológiák alkalmazásában nála fejlettebb térségbeli országokat, Kínát, Japánt és Indiát. Japán számos műholdat küldött már az űrbe. Kínai asztronauták már 2003-ban jártak a kozmoszban, két éve pedig elvégezték az első űrsétát is. India 2008-ban Hold körüli pályára állított egy műholdat, de egy éve megszakadt vele a kapcsolat, és irányíthatatlanná vált.