A NASA GALEX ultraibolya mesterséges holdja egy fiatal csillagokban bővelkedő csóvával rendelkező galaxist fedezett fel. A csóva akkor keletkezhetett, amikor a galaxis behatolt a Virgo halmazba.
A felfedezést jegyző Janice Hester (California Institute of Technology) által vezetett kutatócsoport az IC 3418 katalógusjelű galaxist vizsgálta a NASA Galaxy Evolution Explorer mesterséges holdjával az ultraibolya tartományban. A felfedezett csóva kialakulásához nem galaxisok közötti, egyébként gyakori kölcsönhatás vezetett, itt az IC 3418 egy egész galaxishalmazzal került összeütközésbe.
A tőlünk 54 millió fényévre található, körülbelül 1500 galaxisból álló Virgo-halmaz beszippantotta a kisebb galaxist, és a mintegy hárommillió kilométer per órás relatív sebesség miatt a halmazban található forró intergalaktikus gáz egyszerűen kisöpörte az IC 3418 gáztartalmának jelentős részét, létrehozva ezzel a csóvát.
A csóva észlelését a benne található fiatal, nagytömegű objektumok által alkotott csillaghalmazok erős ultraibolya sugárzása tette lehetővé. A felfedezés új szempontokkal gazdagíthatja a csillagok keletkezéséről alkotott képünket, mert a hasonló kölcsönhatások általában csak a legkönnyebb gázkomponenseket fújják ki, míg a csillagkeletkezéshez szükséges nehezebb molekuláris hidrogént nem.
Az IC 3418 esetében a csóvában fényes csomók formájában megfigyelhető csillagkeletkezési területek azt jelzik, hogy a csillagok kialakulásához szükséges molekuláris hidrogénből álló felhők ezekben az erősen turbulens áramlásokban is létrejöhetnek. Hester szerint a hasonló galaxiscsóvák ideális környezetet biztosítanak ahhoz, hogy elkülönítve tudjuk tanulmányozni a csillagkeletkezési folyamatokat befolyásoló tényezőket.