Két naprendszer születését lesték meg kutatók a hawaii Mauna Kea csúcson üzemelő Subaru-teleszkóp segítségével; a felvételek sohasem látott részleteket árulnak el a protoplanetáris korongokról, valamint a bolygóképződés folyamatáról.
Az újszülött csillag gravitációja maga köré gyűjti a keletkezése során képződött hulladékot, majd a maradványanyagokból - gázokból és szilárd részecskékből - összetömöríti az ellapított protoplanetáris korongot. A részecskék idővel anyagcsomókká állnak össze. A bolygócsírák (planetezimálok) egyre terebélyesednek, ahogy mind több és több anyagot szippantanak be, míg saját gravitációjuk eléggé erőssé válik, hogy összenyomva az anyagot, planétává álljanak össze.
A protoplanetáris korong összetétele idővel változik: kezdetben meglehetősen gyorsan, a gázanyagból összeállnak az óriásbolygók, s a folyamat mindössze pár millió évet vesz igénybe. Miután elfogyott a gázanyag, a planetezimálok folyamatos ütközései után a csillag körül törmelékkorong (átmeneti korong) marad vissza, amelyből a kisebb, Földhöz hasonló bolygók összeállása 20-30 millió évet is igénybe vehet - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon, valamint a Max Planck Csillagászati Intézet honlapján.
Christian Thalmann, a Max Planck Csillagászati Intézet kutatója egy nemzetközi csoport élén a 450 fényévnyire található LkCa 15 katalógusjelű csillagot figyelte meg a Bika (Taurus) csillagképben. A mindössze pár millió éves LkCa 15 fiatal csillagnak számít, hiszen a mi Napunk ezerszer idősebb.
A legújabb felvételek egy nagy félköríves rést mutattak ki a protoplanetáris korong középpontjában, amelynek aszimmetrikus alakja arra utal, hogy új bolygók "vájták ki", ahogy a csillag körül keringve "habzsolják fel" az anyagot. A rés elég nagy ahhoz, hogy benne a Naprendszerünk összes bolygójának pályája elférjen. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy az LkCa15 a Naprendszerünkhöz hasonlatos bolygórendszert épít ki.
"Magukat a bolygókat még nem láttuk, de hamarosan erre is sor kerülhet" - vélekedett Christian Thalmann.
A Hasimoto Dzsun japán csillagász által vezetett kutatócsoport a Szekeres (Auriga) csillagképben a 470 fényévnyire található AB Aur csillagot figyelte meg. Ez a csillag még fiatalabb, mint az LkCa 15, kora alig haladja meg az egymillió évet. A protoplanetáris korong anyaga aszimmetrikusan "csomósodott" össze - a szabálytalan alakzat legalább egy igen masszív bolygó jelenlétére utal.