A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik végállapota. Egy csillag magjában a hélium fúziója után szén és oxigén marad vissza. Ha a csillag tömege 1,43 Nap-tömeg alatti, a szénatommagok között újabb fúziós reakciók nem indulnak be, a csillagban többé nem zajlik energiatermelés. Az égitest összehúzódik, eközben külső rétegeit planetáris köd formájában ledobja. A fehér törpék évmilliárdok alatt kihűlnek, és fekete törpékké válnak.

A Harvard-Smithonian asztrofizikai központ kutatói által felfedezett kettős rendszerben két fehér törpe kering egymás körül a Cet csillagképben, 7800 fényévnyire a Földtől. Az SDSSJ010657.39-100003.3 katalógusjelű rendszernek csak az egyik tagja látható, társa létezését gravitációs hatása alapján észlelték. A látható fehér törpe Napunk tömegének 17 százalékával rendelkezik, míg kísérője 43 százalékával. A csillagászok véleménye szerint mindkettő héliumból áll.

A két fehér törpe mindössze 225 ezer kilométerre kering egymás körül, ez kevesebb mint a Földet a Holdtól elválasztó távolság. Óránként 1,6 millió kilométeres sebességgel keringenek, azaz 39 perc alatt járják végig pályájukat, ez az eddig ismert leggyorsabban keringő páros.

A tudósok feltételezése szerint 37 millió év múlva a két fehér törpe összeütközik. Két ilyan objektum ütközése szupernóva-robbanást okozhat, de csak akkor, ha a két égitest össztömege a Nap tömegének legalább 140 százalékát teszi ki. A most felfedezett kettős rendszer nem elég súlyos, hogy szupernóvává váljon, de ahhoz igen, hogy az összeütközés után fuzionálásra bírja a héliumatomokat. A nukleáris fúziónak köszönhetően az összeolvadt égitestek újból felragyoghatnak, mint a normál csillagok. Idővel természetesen az égitest lehűl, és újra fehér törpévé lesz.

Galaxisunkban sok ilyen rendszer létezhet - hangsúlyozta Mukremin Kilic csillagász, hozzátéve, hogy a Harvard-Smithonian asztrofizikai központ kutatói megkísérelnek más olyan fehér törpéket találni, amelyek közel vannak az összeütközéshez.