A napfoltok hőmérséklete közel 2000 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a napfelszín többi részéé. Emiatt a foltból érkező hőmérsékleti sugárzás intenzitása csupán negyede a nyugodt napfelszínének, ezért látni ezeket a területeket sötétnek, noha valójában fényesek. A napfoltok többnyire kör alakúak, de gyakoriak a szabálytalanok is. Egy nagyobb napfolt átmérője körülbelül a Földével egyezik meg.

A Nap élettevékenységét hihetetlenül erős mágneses tere befolyásolja. Hatására pólusai 22 évente cserélődnek meg, ezek határozzák meg a napfolttevékenység 11 évente jelentkező aktivitási maximumát. Az olyan csúcsévekben, mint amilyen 2001-ben volt, szinte naponta jelentek meg új foltok, gyakoribb volt a napszél és a napviharok. Az általában alig néhány évig tartó minimumok alkalomadtán sokkal hosszabbra is nyúlhatnak.

Az amerikai Nemzeti Napfizikai Obszervatórium csillagászai Frank Hill igazgatóhelyettessel az élen úgy vélik, kilenc év múlva a napfolttevékenység egy időre megszűnik. Ez korábban is előfordult már - hangsúlyozták a kutatók, akik szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen a napfolttevékenység szüneteltetésének" vajmi kevés köze van a Nap melegéhez és fényéhez. A nyugodt Nap hatásai többségében kedvezőek, hiszen kevesebb a zavar a műhold-összeköttetésben és az energiaellátásban. És ami a legfőbb, kevésbé gyors lesz a globális felmelegedés üteme.

A tudósok egyike, Matt Penn azt emelte ki, hogy a Nap mágneses tere 1998 óta folyamatosan gyengül. Ha ez a tendencia folytatódik, a mágneses tér 2022-re olyan gyenge lesz, hogy már képtelen lesz napfoltokat gerjeszteni.

Andrew Weaver, a kanadai Victoria Egyetem klímakutatója szerint a napfolttevékenység felfüggesztése csak kissé befolyásolja a földi hőmérsékletet. Hatása mindenképp kisebb lesz, mint az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés. 2010-ben, amikor a napfolttevékenység gyakorlatilag szünetelt, a Földön az elmúlt több mint száz éves időszak legmelegebb nyara köszöntött be.