Az indítást nagy várakozás előzte meg, arra hosszas előkészületek után két nappal az ország nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója előtt kerítettek sort. Ezzel megkezdődött annak a hosszú távú programnak a megvalósítása, amelynek célja, hogy a kelet-ázsiai ország 2020-ig saját fejlesztésű űrállomást építsen ki.

Az indítást követő tízedik percben a Tienkung levált a hordozóeszközről, és Föld körüli pályára állt, majd kinyitotta két napelemtábláját. A tervek szerint a modulon elsőként – még az idén novemberben – a Sencsou-8 (Shenzhou) űrhajó fog kikötni, ami a kínai űrhajózás történetének első dokkolási művelete lesz. Az elkövetkező két évben újabb dokkolásokat hajtanak végre Sencsou-9-es és 10-es űrhajókkal, várhatóan ez utóbbi űreszköz már embert is szállít.

A Tienkung-1 egyelőre kísérleti modul, a tervek szerint a későbbi űrállomásnak már nem lesz a részeleme. A modullal a megközelítési és dokkolási műveleteket gyakorolják. Küldetésének időtartamát két évre tervezték.

Augusztusban a Hosszú Menetelés-2C rakétával sikertelenül próbáltak meg pályára állítani egy műholdat, s emiatt – biztonsági okokból - átütemezték az első kínai kísérleti űrállomásmodul indítását. Időközben a hordozórakétán több mint 170 változtatást végeztek el.

Az űrtechnika fejlesztésével Kína alapvető szándéka az űrben található források feltárása és azok hasznosítása az emberiség javára – fogalmazott Csou Csien-ping (Zhou Jianping), a kínai űrprogram vezetője, aki azt is közölte, hogy szándékaik szerint a kínai űrállomás nemzetközi platformot kíván majd nyújtani a további kutatásokhoz, alkalmazásokhoz.