A hetvenmillió fényévnyire lévő Csáp-galaxisokat vette célba első felvételein a világ legösszetettebb rádióteleszkópja, az ALMA, amely a világegyetem legtávolibb és leghidegebb objektumait hivatott megfigyelni.

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) összesen hatvanhat mozgatható antennából áll majd, amikor 2013-ban befejezik a projektet, közülük jelenleg 19 üzemel. A rendszer több nemzetközi obszervatórium és kutatóintézet közös projektje, amelyet a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban alakítanak ki, a létesítmény összköltsége 1,3 milliárd dollár (288 milliárd forint).

Az ALMA egyéni teleszkópjait meglehetősen nagy távolságban helyezik el egymástól, a létesítmény befejezése után soruk 18 kilométere húzódik szét. Ennek ellenére egységes csapatként működnek, erről egy olyan szuperkomputer gondoskodik, amely másodpercenként 17 kvadrillió műveletet végez, egyetlen hatalmas képpé összerakva az antennák megfigyeléseit - olvasható a Space.comon.

"Bolygónk egyik legszélsőségesebb helyszínét választottuk, hogy megépítsük a milliméter, illetve szubmilliméter hullámhosszúságú sugárzás észlelésére alkalmas rendszert. Olyan kifinomult technikai megoldásokat alkalmazunk, amelyek még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlenek voltak" - hangsúlyozta Mark McKinnon, a charlottesville-i Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) munkatársa, az Alma-projekt észak-amerikai menedzsere.

Allison Peck, a NRAO csillagásza arra mutatott rá, hogy a milliméter, illetve szubmilliméter hullámhosszúságú sugárzás észlelése lehetővé teszi a bolygóképződés folyamatának megfigyelését. Általa a tudósok megismerhetik a csillagok kémiáját, s megfigyelhetik a fényt, amely a világegyetem legkorábbi galaxisai felől érkezik.

A tudósok nyilvánosságra hozták az ALMA-rendszer első felvételeit, amelyeken a hetvenmillió fényévnyire, a Holló (Corvus) csillagképben lévő két ütköző csillagváros, a Csáp spirálgalaxisok (az NGC 4038 és az NGC 4039) láthatók. A két objektumból a gravitációs hatások miatt hosszú anyagáramok szakadtak ki, amelyek halvány, görbült árapálycsóvák formájában figyelhetők meg. A párost ezért Antenna-galaxisoknak is nevezik a csillagászok.

Az ALMA a két galaxis két különböző hullámhosszon kapta lencsevégre, de mint a tudósok rámutatnak, a későbbi felvételek sokkal élesebbek lesznek.