A drónok többé nem csupán légitámadásokra és kémrepülésekre jók: Jason Barnes fizikus egy olyan robotvezérlésű repülőt tervezett, amely akár örök időkig hasíthatna a Szaturnusz holdjának egén. A repülőgép adatokat és képeket továbbítana a Földre.

A küldetés elején az Aviatr nevű drón egy fékezőernyővel felszerelt kapszulában érkezne a Titán légkörébe, és a leválás után indítaná be hajtóműveit. Az egyévesre tervezett küldetés alatt a drónt két apró nukleáris generátor, úgynevezett ASRG (Advanced Stirling Radioisotope Generator) látná el energiával. Noha a két generátor összesen 250 watt teljesítményre képes – ami két villanykörte energiaellátásához elég –, a Titán Földnél hétszer gyengébb gravitációja és háromszor sűrűbb atmoszférája mellett ez bőven elegendő lehet egy közel örökké tartó repüléshez is.

Az Aviatr legnagyobb energiát igénylő feladata az információk továbbítása a Földre. Ehhez a drónnak mintegy tizennégy kilométert kell emelkednie, az összes energiáját az adatbázisába kell irányítania, majd három kilométert kell visszasüllyednie. A tudósoknak fontos, hogy az adatok között legyenek nagyobb és kisebb magasságban rögzített képek és információk a Titán metánesőiről és az atmoszférájáról is. A drón a saját küldetése mellett később a Titán metántavaira tervezett hajók munkáját is segítené a levegőből.

Bár a Titán az egyik legérdekesebb égitest a lakhatóság szempontból, a NASA projektjeinek  fontossági sorrendjét eldöntő Planetary Science Decadal Survey még nem bólintott rá a holdra tervezett küldetésekre. Ez azt jelenti, hogy az AVIATR leghamarabb a 2020-as évek végén indulhat útnak.