Csillagászok új bizonyítékot találtak arra, hogy a hatalmas, gyorsan mozgó porviharok végzetesek lehetnek a már haldokló csillagokra. Az elmélet szerint ez a por is a csillagokból származik, és úgy alakul ki, hogy a csillag felszínéről kirobban az űrbe.

Az olyan csillagok, mint a Nap, életük végén ilyen port bocsátanak ki magukból. Nagyjából tízezer évig tart ez a periódus és a csillagok akár tömegük felét is elveszíthetik. A Nap nagyjából ötmilliárd év múlva kezdi ezt a ciklust.

A szuperszélnek nevezett jelenség okai eddig ismeretlenek voltak. Tudósok azt feltételezték, hogy olyan por okozza, ami a csillagok atmoszférájában alakul ki és a csillagok kilökik ezeket messzire. De a modellek azt mutatták, hogy ez a mechanizmus nem működik jól, a szimulációkban a por túl forró lett, és elillant még mielőtt kilökődhetett volna.

A Barnaby Norris vezette kutatócsoport az ausztrál Sydney Egyetemen most új elmélettel állt elő. Szerintük a porrészecskék nagyobbak, mint azt eddig gondolták, akár mikrométeres nagyságúak is lehetnek. Ez ugyan kicsinek hangzik, de elég nagy a napszélhez.

Egy ekkora nagyságú porszem már tükörként viselkedik, visszaveri a napfényt, nem nyeli el. Emiatt hidegek maradnak a porszemek és a nap ki tudja lökni őket anélkül, hogy megsemmisülnének. A nagyobb porszemeket másodpercenként tíz kilométeres sebességgel löki ki a csillag, a hatás pedig hasonló egy homokviharhoz.