Tíz év folyamatos szolgálatot követően elhallgatott az Európai Űrügynökség (ESA) Envisat nevű műholdja. A kilenctonnás űreszköz hiánya akkor tűnt fel, amikor az múlt vasárnap az áthaladáskor nem jelentkezett be a svédországi Kirunában lévő földi irányító központba.

Az ESA közleményéből kiderült, hogy a küldetésirányításért felelős csapat azonnal a vészforgatókönyv szerint cselekedett, és további földi követőállomások segítségét kérte az eltűnt műhold felkutatásában. Vasárnap óta egy repülésdinamikai mérnökökből és egyéb szakemberekből álló csoport próbálja felvenni a kapcsolatot az eszközzel. „Az Envisat biztosan a pályáján marad, azonban a kapcsolat visszaállítása egyelőre sikertelen” – fogalmaz a sajtóközlemény.

Az Envisat 2002 márciusában állt Föld körüli pályára, az eredeti küldetés 2007-ig tartott, azonban az eszköz azóta is szakadatlanul gyűjtötte és közvetített az adatokat. Az ESA 2013-ig tervezett a műholddal, a meghosszabbított küldetés egészen a feladatait átvevő Sentinel-műholdak szolgálatba állításáig adott volna feladatot a Földet tíz év alatt ötvenezerszer megkerülő Envisatnak.

A fedélzetére telepített tíz különböző eszközzel az Envisat pillanatnyilag az egyik legfejlettebb és legsokoldalúbb földfigyelő műhold. Az óceánok, szárazföldek, jeges területek és a légkör állapotát és változásait figyelő eszköz neve Magyarországon leginkább a kolontári vörösiszap-katasztrófát követő vizsgálatok miatt lehet ismert. A tíz méter hosszú, 800 kilométeres magasságban keringő szerkezet egy hároimmilliárd dolláros keretösszegű misszió részeként készült el. Az Envisat négyezernél is több projekthez szolgáltatott adatokat a világ hetven országának, és olyan érdekességek megfigyelésére is jutott ideje, mint a tengerek hajóforgalma, mezőgazdasági folyamatok, illetve a légköri szennyeződések terjedési modellje.