Az utóbbi évek leglátványosabb napkitörését figyelték meg a csillagászok tegnap közép-európai idő szerint este 6 óra 45 perckor. Az intenzív fler a napkorong északkeleti széléről indult ki, és a kirobbanása előtt a szuperforró, 79727 Celsius-fokos plazma hatalmas boltívet formált a Nap felszíne felett.

Az utóbbi hetekben alábbhagyott az intenzív naptevékenység és a Föld geomágneses mezője is lenyugodott, mert a jelenleg látszó három napfoltcsoport nem produkált jelentős kitöréseket. Ám ennek lassan vége. A tegnapi óriásfler egyelőre névtelen napfoltja még nem jelent meg a napkorongon, a kutatók viszont úgy sejtik, hogy a régi R1442-43-44 csoport néz majd újra a Föld felé. A Nap körülbelül 27 nap alatt fordul meg a tengelye körül és közben a Föld is halad a pályáján, így a NOAA űridőjárás központja szerint a napfoltcsoport 24-36 óra múlva ismét megjelenik a napkorongon.

A kitörés a gigászi mérete ellenére csupán közepes, M-1,7 erősségű volt és csak egy gyenge, R1 szintű rádiós zavart okozhat. Bár CME is kísérte, az iránya miatt ez nem lesz hatással a Földre – írja a NOAA a Facebook oldalán. A Goddard Space Weather Lab elemzői kiszámították a fler részecskefelhőjének pályáját, amely a NASA STEREO-B szondáját, a Spitzer űrteleszkópot, a Marsra tartó Curiosity-t, és a Vénuszt viszont el fogja találni – írja a SpaceWeather.com.