Technikailag magasan fejlett társadalmunk fokozottan érzékeny a világűr időjárásának változásaira, ebből származik sérülékenysége – írja a Rutherford Appleton Laboratóriumban dolgozó Hapgood a Nature című brit tudományos lapban.

Az áramellátás, a légi közlekedés, a kommunikáció és maga a pénzgazdálkodás is ugyanúgy műholdaktól függ, mint a GPS-flották és más sérülékeny technikai installációk. Így béníthatta meg például 1989-ben egy súlyos napvihar több millió kanadai áramellátását és így szakadhatott meg a kapcsolat mintegy 1600 műholddal. Bár azóta az áramellátók megerősítették berendezéseiket, fontos tudni, hogy az 1989-es napvihar a történelmi összehasonlítást nézve nem is számít különösen erősnek.

A civilizációnak nemcsak a világűr olyan eseményeire kell felkészülnie, mint amilyenek az elmúlt évtizedekben történtek, hanem olyan szélsőségekre is, amelyek évezredenként egyszer fordulnak elő. Ennek teljesítése érdekében több intézkedés is szükséges. A történelem megfigyelései szerint a maximális kockázat becslésének képessége sokat javult, egy pontosabb előrejelzés képessé válhat arra, hogy akár a bekövetkező esemény óráját is előre megadja, így a technikai rendszerek, például az energiahálózatok és műholdak időben ellenállóvá tehetők.